Országszerte megkezdődött a júniustól jellemzően augusztusig termő „áttelelő” vöröshagyma betakarítása. Már januárban elfogyott a tavalyi magyar hagyma, a következő hónapokban a hazai áru újra megjelenik a piacokon, üzletekben. Az éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50-60 százalékát tudja lefedni a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett magyar hagymatermesztés.
Vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonna az éves hazai termésmennyiség. Bár a vöröshagyma termőterülete az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek. A területalapú támogatások adatai szerint 2018-ban mintegy 1470 hektáron termesztették.
A fő vöröshagyma-termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megye. A termesztési hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek elhelyezkedését.
A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A hazai piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyeznünk.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt 2017 tavaszán hagyma munkacsoport jött létre, ami hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon.
Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vöröshagyma frisspiaci termékké vált, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben, akik nagyobb hozamot állítanak elő a jó minőségből, valamint rendelkeznek megfelelő tárolókapacitással. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti.
A munkacsoport szerint a jövőben jól tervezett áttelelő hagyma termesztéssel növelhető a hazai áru szerepe, ami időben és mennyiségben illeszkedik a tavaszi (tavasszal vetett, ősszel termő) hagymáéhoz. A technológia terén is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarítási technológia, növényvédelem, a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés területére fókuszálnak.
Másrészt cél az, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen azonnal értékesíteni, amihez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amivel január helyett március-áprilisig kitart a magyar hagymakészlet.
A termelők versenyképességének növelése érdekében a hagyma munkacsoport rendszeresen szervez szakmai programokat, konzultációkat. Legutóbb június 4-én, Kamuton tartottak nagyszabású technológiai és fajtabemutatót. A békési településen – egy helyi termelőnél – tavaly ősszel elvetett közel húsz fajtát ismerhettek meg, valamint a modern, hatékony termesztést segítő technológiákat.
A rendezvényen 85 termelő vett részt, az ország nagyobb hagymatermesztőinek kétharmada képviseltette magát. Augusztusban hasonló bemutatót tart a kamara ugyanitt, akkor a tavaszi vetésű hagymák lesznek terítéken.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.