Értéknövelés és hozzáférhetőség akadálymentes épületekkel és nyílászárókkal

2020. 11. 01., 17:00

A statisztikák szerint a társadalom körülbelül 15 százaléka speciális igényű ember, Európában 120 millióan, Magyarországon 1,5 millióan élnek mozgásszervi-, audiovizuális akadályokkal vagy kognitív zavarral. Az egyenlő esélyű hozzáférés Európában és Amerikában is alapvető jognak számít. Ennek egyik kiemelt területe az épített környezetünk, melynek akadálymentesítése és az ezzel kapcsolatos megfelelő információk hozzáférhetősége milliók életét könnyítené meg. Egy magyar fejlesztésű tanúsító védjegy és egy belga székhelyű alumínium nyílászáró-gyártó hazai csapata ezért az akadálymentes technológiák megvalósításán és népszerűsítésén dolgozik.

Világszerte 1,5 milliárd ember él speciális igényekkel, azonban egy élethelyzet, baleset vagy sérülés következményeként meghatározott ideig bárki érintetté válhat. Az épületek akadálymentesítése tehát nemcsak a fogyatékossággal élőknek jelent segítséget, de szélesebb társadalmi rétegeket – idősek, babakocsival közlekedők és sérülés miatt ideiglenesen mozgásukban korlátozottak – is érint.

„Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy az ingatlantulajdonosok, üzemeltetők úgy gondolják, az akadálymentesítés nagyon drága dolog. Bár az utólagos akadálymentesítés nagyobb költség, ha azonban már a tervezés során belép ez a szemléletmód, minimális ráfordítással megoldható. Ahhoz képest, hogy ez mennyivel növeli az ingatlan értékét és mekkora társadalmi jelentőséggel bír, csekély mértékű befektetésnek számít” – emeli ki Berecz Balázs, az Access4you alapítója, ügyvezető igazgatója, aki maga is érintett, egy genetikai betegség következtében huszonévesen került kerekesszékbe.

A saját tapasztalatai hívták életre az Access4you európai tanúsító védjegyet, amely speciális igényű emberek számára nyújt hiteles és részletes információt a különböző épületekhez, közösségi terekhez és általában az ember által épített környezethez való akadálymentes hozzáférésről.

A speciális igényű emberek csak megfelelő épített környezetben válhatnak a társadalom aktív részévé. Integrálásukban hatalmas munkaerőpiaci lehetőség rejlik, emellett a társadalom 15 százalékát képviselve jelentős vásárlóerővel rendelkeznek a termékek és a szolgáltatások potenciális fogyasztóiként. Mára egy bevásárlóközpont építésekor alapkövetelmény kell, hogy legyen az akadálymentesítés, de a legnagyobb cégek is egyre többet tesznek a vállalaton belüli inkluzív kultúra megteremtéséért, így ők bérlőként is az akadálymentes irodaházakat fogják előnyben részesíteni. Az önkormányzati és középületek pedig a folyamatosan szigorodó jogszabályi háttérnek köszönhetően válnak egyre inkább hozzáférhetővé.

A megfelelő akadálymentesítés tehát a mozgási, látási, hallási, kognitív és kommunikációs funkciókban megváltozott képességű embereknek biztosít hozzáférést az épített környezethez és szolgáltatáshoz, elősegítve, hogy mindennapjaikat a legteljesebben, önállóan és közösségi élményekben gazdagon élhessék. Ennek technológiai megvalósulásában kiemelt szerepe van a nyílászáróknak, hiszen ezek azok az épületszerkezetek, amelyekkel a mindennapok során a legtöbbször kapcsolatba kerülünk.

Ezért az Access4you stratégiai partnerségre lépett a fenntartható és innovatív alumínium nyílászáró-rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Reynaersszel azért, hogy kész válaszokat, szakmai segítséget adjanak azon ingatlanfejlesztők, tulajdonosok és kivitelezők számára, akik az akadálymentes tervezést és kivitelezést választják.

„Nyílászárós szempontból nem merül fel többletköltség akkor, ha már a tervezés során figyelembe vesszük az akadálymentességet. Például az, hogy átlagos vagy alacsony küszöbös megoldást választunk, nem befolyásolja az ajtó anyag- illetve gyártási költségét. Hozzáadott értéke viszont jelentős, az érintettek számára talán felbecsülhetetlen” – hívja fel a figyelmet Nagy Zoltán, a cég magyarországi country managere.

Nyílászáróknál többek között olyan szempontok számítanak az akadálymentesítésnél, mint az ajtó szélessége, a küszöb magassága, az üvegeken elhelyezett vizuális jelölők vagy a kontrasztos kialakítás. Az ablakkilincset és a redőny vezérléséhez szükséges kapcsolókat 800-1100 mm magasságban kell elhelyezni, de speciális rendelkezések vonatkoznak a forgóajtókra és az automata ajtókra is. Emellett érdemes megemlíteni az automatizált nyílászáró megoldásokat is. A fizikai méretekre és kialakításra vonatkozó előírások megegyeznek a kézi működtetésű társaikkal, de fontos, hogy megfelelő érzékelőkkel legyen felszerelve, amelyek megakadályozzák a rácsukódást. Míg a gyengénlátóknak lényeges szempont az érzékelhető üvegezés: pontos paraméterek határozzák meg, hogy hol és milyen formában, illetve kontraszttal kell a figyelemfelhívó jelöléseket elhelyezni.

Az Access4you által vizsgált 9 speciális igényű csoportból négy esetében – a kerekesszékesek, mozgásukban korlátozottak (idősek), babakocsival közlekedők és a gyengénlátók – fontos tényező a nyílászáró. Egy egyszerű példával élve, ha egy ingatlanfejlesztő az akadálymentesség szempontjait figyelembe véve tervezteti meg az új épületét, az Access4you megadja, hogy milyen műszaki paramétereknek kell megfelelnie az épületnek, a Reynaers pedig nyílászárók terén mellé teszi azokat a rendszereket, amik kielégítik ezeket az igényeket.

Ez a fajta megközelítés megkönnyíti mind a beruházók, mind a tervezők munkáját, hiszen a műszaki elvárások mellett megoldási alternatívákat is kapnak. Az akadálymentesítés tehát nem feltétlenül gazdasági, inkább szemléletmód kérdése. Kis odafigyeléssel társadalmunk 15 százalékának biztosíthatunk hozzáférhető, élhetőbb környezetet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS