Ennyit beszélünk otthon a pénzügyekről

2021. 10. 28., 20:30

A harminc év alatti, leginkább a Z generációhoz sorolható fiatalok számára a legfontosabb a felnőtt lakosságon belül, hogy legyen valamilyen megtakarításuk – derül ki a CIB Bank legfrissebb, a Takarékossági Világnap kapcsán készült kutatásából. A többség a váratlan kiadásokra spórol. Az okostelefonnal rendelkező felnőttek közel kétharmada legalább heti rendszerességgel beszélget családtagjaival a pénzügyekről. Ami a legfiatalabbak pénzügyeit illeti: a zsebpénz pénzügyi edukációs szerepét illetően megoszlik a válaszadók véleménye.

Nagyobb hangsúlyt kapnak a Z generációhoz tartozó fiatalok mindennapjaiban a pénzügyek, mint az idősebb felnőtteknél – állapítható meg abból a kutatásból, amelyet a CIB Bank készíttetett a Takarékossági Világnap kapcsán. A megkérdezett, 18-59 éves felnőttek döntő többsége fontosnak tartja, hogy legyenek megtakarításai: 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyetért ezzel a megállapítással.

A Z generáció tagjai között az átlagosnál is jóval erősebb a megtakarítások iránti igény: náluk a teljesen egyetértők aránya 59 százalékot ért el, miközben az X és Y generáció tagjainál 48, a legidősebbeknél pedig csak 40 százalékot.

A felnőtt lakosság megtakarításait leginkább a tudatos pénzügyi tervezés motiválja. A többség elsősorban azért szeretne megtakarításokkal rendelkezni, hogy váratlan kiadásait tudja fedezni – ezt a válaszadók 55 százaléka említette. A jövőben tervezett nagyobb kiadások finanszírozása a válaszadók 53 százalékánál cél. Figyelemre méltó emellett, hogy mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik nem szoktak félretenni, további 13 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan szeretne, de jelenleg nem tud megtakarítani.

Gyakran téma a pénz

A megkérdezettek 65 százaléka legalább heti rendszerességgel beszélget a pénzről. A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar családok mennyire gyakran és milyen összefüggésben beszélnek pénzügyeikről. 14 százaléknál napi rendszerességgel, további 33 százaléknál pedig hetente többször is előfordul ilyen alkalom. A nők és a fiatalabbak (20-39 évesek) gyakrabban vesznek részt ilyen beszélgetésekben otthon, mint az idősebbek: a 40 év alattiaknál például 70 százalék felett jár a pénzügyekről legalább hetente beszélők aránya.

A megkérdezettek közel 20 százaléka viszont olyan háztartásban él, ahol csak elvétve – ritkábban, mint havonta – kerül elő a pénz témája a beszélgetések során. A pénzzel kapcsolatos otthoni beszélgetések fő témája a pénz megfelelő beosztása (ezt a válaszadók 61 százaléka említette), a pénz elköltése (47 százalék) és a lehetséges megtakarítások (46 százalék).

Kell-e a zsebpénz?

Mennyire járul hozzá a gyermekek pénzügyi neveléséhez a zsebpénz intézménye? A kutatás szerint megosztottság tapasztalható ebben a kérdésben, a megkérdezettek fele valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy a zsebpénz a gyermek pénzügyi nevelésének egyik legfontosabb eszköze, ám az állítással teljesen azonosulni tudók aránya csak 15 százalékot ért el. Figyelemre méltó, hogy leginkább az 50 év feletti generáció az, amelynek véleménye szerint egyértelműen fontos szerep jut a zsebpénznek ezen a téren. A megkérdezetteknek több mint a fele (57 százaléka) érdeklődne egy olyan megoldás iránt, aminek keretében elektronikusan lehetne kezelni a zsebpénzt.

A gyermekkel rendelkezők 52 százalékának van olyan életkorban, illetve élethelyzetben lévő gyermeke, amikor (a válaszadó saját megítélése szerint) járna neki zsebpénz. Ebben a csoportban a szülők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ezt biztosítja a gyermekének.

Itt viszont még mindig a készpénz a meghatározó forma, hiszen mindössze 35 százalékot tesz ki az elektronikus formákat igénybe vevők aránya. Az érintett szülők 74 százaléka megbeszéli gyermekével, hogy mire költheti a zsebpénzét, 28 százalék pedig azt is meghatározza, hogy mire költse el.

Folytatódik a CIB Bank programja

Az iskolákra továbbra is meghatározó szerep hárul a pénzügyi edukációban: ezért a pénzintézet az idén is folytatja anyabankja, az Intesa Sanpaolo kezdeményezésére útjára indított pénzügyi ismeretterjesztő és megtakarítást népszerűsítő programját, melynek keretében a bank munkatársai országszerte tartanak célirányos és gyakorlatorientált órákat a 10-18 éves korosztálynak a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan. Utóbbit az 1924-ben Milánóban rendezett első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus óta ünnepeljük rendszeresen, október utolsó munkanapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS