Ennyit beszélünk otthon a pénzügyekről

2021. 10. 28., 20:30

A harminc év alatti, leginkább a Z generációhoz sorolható fiatalok számára a legfontosabb a felnőtt lakosságon belül, hogy legyen valamilyen megtakarításuk – derül ki a CIB Bank legfrissebb, a Takarékossági Világnap kapcsán készült kutatásából. A többség a váratlan kiadásokra spórol. Az okostelefonnal rendelkező felnőttek közel kétharmada legalább heti rendszerességgel beszélget családtagjaival a pénzügyekről. Ami a legfiatalabbak pénzügyeit illeti: a zsebpénz pénzügyi edukációs szerepét illetően megoszlik a válaszadók véleménye.

Nagyobb hangsúlyt kapnak a Z generációhoz tartozó fiatalok mindennapjaiban a pénzügyek, mint az idősebb felnőtteknél – állapítható meg abból a kutatásból, amelyet a CIB Bank készíttetett a Takarékossági Világnap kapcsán. A megkérdezett, 18-59 éves felnőttek döntő többsége fontosnak tartja, hogy legyenek megtakarításai: 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyetért ezzel a megállapítással.

A Z generáció tagjai között az átlagosnál is jóval erősebb a megtakarítások iránti igény: náluk a teljesen egyetértők aránya 59 százalékot ért el, miközben az X és Y generáció tagjainál 48, a legidősebbeknél pedig csak 40 százalékot.

A felnőtt lakosság megtakarításait leginkább a tudatos pénzügyi tervezés motiválja. A többség elsősorban azért szeretne megtakarításokkal rendelkezni, hogy váratlan kiadásait tudja fedezni – ezt a válaszadók 55 százaléka említette. A jövőben tervezett nagyobb kiadások finanszírozása a válaszadók 53 százalékánál cél. Figyelemre méltó emellett, hogy mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik nem szoktak félretenni, további 13 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan szeretne, de jelenleg nem tud megtakarítani.

Gyakran téma a pénz

A megkérdezettek 65 százaléka legalább heti rendszerességgel beszélget a pénzről. A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar családok mennyire gyakran és milyen összefüggésben beszélnek pénzügyeikről. 14 százaléknál napi rendszerességgel, további 33 százaléknál pedig hetente többször is előfordul ilyen alkalom. A nők és a fiatalabbak (20-39 évesek) gyakrabban vesznek részt ilyen beszélgetésekben otthon, mint az idősebbek: a 40 év alattiaknál például 70 százalék felett jár a pénzügyekről legalább hetente beszélők aránya.

A megkérdezettek közel 20 százaléka viszont olyan háztartásban él, ahol csak elvétve – ritkábban, mint havonta – kerül elő a pénz témája a beszélgetések során. A pénzzel kapcsolatos otthoni beszélgetések fő témája a pénz megfelelő beosztása (ezt a válaszadók 61 százaléka említette), a pénz elköltése (47 százalék) és a lehetséges megtakarítások (46 százalék).

Kell-e a zsebpénz?

Mennyire járul hozzá a gyermekek pénzügyi neveléséhez a zsebpénz intézménye? A kutatás szerint megosztottság tapasztalható ebben a kérdésben, a megkérdezettek fele valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy a zsebpénz a gyermek pénzügyi nevelésének egyik legfontosabb eszköze, ám az állítással teljesen azonosulni tudók aránya csak 15 százalékot ért el. Figyelemre méltó, hogy leginkább az 50 év feletti generáció az, amelynek véleménye szerint egyértelműen fontos szerep jut a zsebpénznek ezen a téren. A megkérdezetteknek több mint a fele (57 százaléka) érdeklődne egy olyan megoldás iránt, aminek keretében elektronikusan lehetne kezelni a zsebpénzt.

A gyermekkel rendelkezők 52 százalékának van olyan életkorban, illetve élethelyzetben lévő gyermeke, amikor (a válaszadó saját megítélése szerint) járna neki zsebpénz. Ebben a csoportban a szülők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ezt biztosítja a gyermekének.

Itt viszont még mindig a készpénz a meghatározó forma, hiszen mindössze 35 százalékot tesz ki az elektronikus formákat igénybe vevők aránya. Az érintett szülők 74 százaléka megbeszéli gyermekével, hogy mire költheti a zsebpénzét, 28 százalék pedig azt is meghatározza, hogy mire költse el.

Folytatódik a CIB Bank programja

Az iskolákra továbbra is meghatározó szerep hárul a pénzügyi edukációban: ezért a pénzintézet az idén is folytatja anyabankja, az Intesa Sanpaolo kezdeményezésére útjára indított pénzügyi ismeretterjesztő és megtakarítást népszerűsítő programját, melynek keretében a bank munkatársai országszerte tartanak célirányos és gyakorlatorientált órákat a 10-18 éves korosztálynak a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan. Utóbbit az 1924-ben Milánóban rendezett első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus óta ünnepeljük rendszeresen, október utolsó munkanapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS