Csúcsot döntött tavaly a kisvállalkozások részesedése a közbeszerzésekben

2019. 02. 06., 16:51

A tavalyi 10 361 eredményesen zárult közbeszerzés összértéke meghaladta a 3294 milliárd forintot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos (hnt) és az egy ajánlatos közbeszerzések aránya tovább csökkent, a kis- és közepes vállalkozások részesedése csúcsot döntött – közölte a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke szerdán Budapesten

Összehasonlításban 17,6 százalékkal több közbeszerzési eljárás zárult tavaly, összértékük viszont 9,3 százalékkal csökkent. A hnt-eljárások aránya uniós eljárásrendben a tavaly előtti 9,7 százalékról 4,8 százalékra esett, összértékük 4,9 százalékról 1,6 százalékra csökkent. Az egy ajánlatos eljárások száma uniós eljárásrendben 26,4 százalékról 24,2 százalékra, összértéke 15,6 százalékról 12,8 százalékra mérséklődött. Nemzeti eljárásrendben az egy ajánlatos eljárások aránya 11,8 százalékról 11,1 százalékra, összértékük 13,8 százalékról 12,2 százalékra csökkent, a hnt-eljárások aránya és értéke egyaránt mindössze 1 körüli.

A tavalyi eljárások közül 5411 építési beruházásokhoz kötődött több mint 2 milliárd forint értékben, 3,8 százalékuk volt egy ajánlatos. Egy közbeszerzési eljáráson átlagosan 5,9 pályázó indult. A közbeszerzési eljárások 47,1 százalékában használtak föl valamilyen arányban uniós forrásokat. A kis- és középvállalkozások 1911,5 milliárd forintot nyertek el a lezárult eljárásokon, vagyis a közbeszerzési összegek 58 százalékát.

A hnt- és egy ajánlatos eljárások visszaesése Rigó Csaba Balázs szerint az átláthatóság és a verseny erősödését jelzi, ezért illeszkedik a hatóság céljaival. Sürgette egyúttal a kisvállalkozások bürokratikus terheinek további mérséklését és az eddigieknél is több induló ösztönzését az eljárásokon. A KH vezetője a korrupciós kockázat csökkenéseként értékelte, hogy a közbeszerzési jogorvoslatok száma és értéke is visszaesett. 2018-ban 427 jogorvoslat indult, a bírságok összértéke meghaladta az 538 millió forintot. Az átláthatóság erősödését kiemelve megjegyezte, hogy ezen a téren Magyarország az Európai Bizottság egységes piaci eredménytáblája szerint is ez EU élmezőnyébe jutott.   Rigó Csaba Balázs a rendezvényen bejelentette, hogy a KH ingyenes közbeszerzési mobilalkalmazása hamarosan angolul is olvasható lesz.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési rendszernek jelentős gazdaságszervező eszközként a tiszta verseny mellett a magyar vállalkozások esélyeit is erősítenie kell. A gazdasági élet szereplőinek mindennapi visszajelzései kedvezőek, a tapasztalatokról a kamara folyamatosan egyeztet a KH-val, javaslatait pedig a döntéshozókhoz is eljuttatja.

Kérdésre válaszolva Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy a Magyarországról szóló országjelentésben téves adatok jelentek meg, ezért levélben kereste meg az Európai Bizottság főtitkárát. Visszajelzés nem érkezett, ezért a KH vezetője hamarosan újabb leveleket küld, amíg nem jön „megnyugtató válasz”. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS