Csúcsot döntött tavaly a kisvállalkozások részesedése a közbeszerzésekben

2019. 02. 06., 16:51

A tavalyi 10 361 eredményesen zárult közbeszerzés összértéke meghaladta a 3294 milliárd forintot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos (hnt) és az egy ajánlatos közbeszerzések aránya tovább csökkent, a kis- és közepes vállalkozások részesedése csúcsot döntött – közölte a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke szerdán Budapesten

Összehasonlításban 17,6 százalékkal több közbeszerzési eljárás zárult tavaly, összértékük viszont 9,3 százalékkal csökkent. A hnt-eljárások aránya uniós eljárásrendben a tavaly előtti 9,7 százalékról 4,8 százalékra esett, összértékük 4,9 százalékról 1,6 százalékra csökkent. Az egy ajánlatos eljárások száma uniós eljárásrendben 26,4 százalékról 24,2 százalékra, összértéke 15,6 százalékról 12,8 százalékra mérséklődött. Nemzeti eljárásrendben az egy ajánlatos eljárások aránya 11,8 százalékról 11,1 százalékra, összértékük 13,8 százalékról 12,2 százalékra csökkent, a hnt-eljárások aránya és értéke egyaránt mindössze 1 körüli.

A tavalyi eljárások közül 5411 építési beruházásokhoz kötődött több mint 2 milliárd forint értékben, 3,8 százalékuk volt egy ajánlatos. Egy közbeszerzési eljáráson átlagosan 5,9 pályázó indult. A közbeszerzési eljárások 47,1 százalékában használtak föl valamilyen arányban uniós forrásokat. A kis- és középvállalkozások 1911,5 milliárd forintot nyertek el a lezárult eljárásokon, vagyis a közbeszerzési összegek 58 százalékát.

A hnt- és egy ajánlatos eljárások visszaesése Rigó Csaba Balázs szerint az átláthatóság és a verseny erősödését jelzi, ezért illeszkedik a hatóság céljaival. Sürgette egyúttal a kisvállalkozások bürokratikus terheinek további mérséklését és az eddigieknél is több induló ösztönzését az eljárásokon. A KH vezetője a korrupciós kockázat csökkenéseként értékelte, hogy a közbeszerzési jogorvoslatok száma és értéke is visszaesett. 2018-ban 427 jogorvoslat indult, a bírságok összértéke meghaladta az 538 millió forintot. Az átláthatóság erősödését kiemelve megjegyezte, hogy ezen a téren Magyarország az Európai Bizottság egységes piaci eredménytáblája szerint is ez EU élmezőnyébe jutott.   Rigó Csaba Balázs a rendezvényen bejelentette, hogy a KH ingyenes közbeszerzési mobilalkalmazása hamarosan angolul is olvasható lesz.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési rendszernek jelentős gazdaságszervező eszközként a tiszta verseny mellett a magyar vállalkozások esélyeit is erősítenie kell. A gazdasági élet szereplőinek mindennapi visszajelzései kedvezőek, a tapasztalatokról a kamara folyamatosan egyeztet a KH-val, javaslatait pedig a döntéshozókhoz is eljuttatja.

Kérdésre válaszolva Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy a Magyarországról szóló országjelentésben téves adatok jelentek meg, ezért levélben kereste meg az Európai Bizottság főtitkárát. Visszajelzés nem érkezett, ezért a KH vezetője hamarosan újabb leveleket küld, amíg nem jön „megnyugtató válasz”. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS