Csúcsot döntött tavaly a kisvállalkozások részesedése a közbeszerzésekben

2019. 02. 06., 16:51

A tavalyi 10 361 eredményesen zárult közbeszerzés összértéke meghaladta a 3294 milliárd forintot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos (hnt) és az egy ajánlatos közbeszerzések aránya tovább csökkent, a kis- és közepes vállalkozások részesedése csúcsot döntött – közölte a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke szerdán Budapesten

Összehasonlításban 17,6 százalékkal több közbeszerzési eljárás zárult tavaly, összértékük viszont 9,3 százalékkal csökkent. A hnt-eljárások aránya uniós eljárásrendben a tavaly előtti 9,7 százalékról 4,8 százalékra esett, összértékük 4,9 százalékról 1,6 százalékra csökkent. Az egy ajánlatos eljárások száma uniós eljárásrendben 26,4 százalékról 24,2 százalékra, összértéke 15,6 százalékról 12,8 százalékra mérséklődött. Nemzeti eljárásrendben az egy ajánlatos eljárások aránya 11,8 százalékról 11,1 százalékra, összértékük 13,8 százalékról 12,2 százalékra csökkent, a hnt-eljárások aránya és értéke egyaránt mindössze 1 körüli.

A tavalyi eljárások közül 5411 építési beruházásokhoz kötődött több mint 2 milliárd forint értékben, 3,8 százalékuk volt egy ajánlatos. Egy közbeszerzési eljáráson átlagosan 5,9 pályázó indult. A közbeszerzési eljárások 47,1 százalékában használtak föl valamilyen arányban uniós forrásokat. A kis- és középvállalkozások 1911,5 milliárd forintot nyertek el a lezárult eljárásokon, vagyis a közbeszerzési összegek 58 százalékát.

A hnt- és egy ajánlatos eljárások visszaesése Rigó Csaba Balázs szerint az átláthatóság és a verseny erősödését jelzi, ezért illeszkedik a hatóság céljaival. Sürgette egyúttal a kisvállalkozások bürokratikus terheinek további mérséklését és az eddigieknél is több induló ösztönzését az eljárásokon. A KH vezetője a korrupciós kockázat csökkenéseként értékelte, hogy a közbeszerzési jogorvoslatok száma és értéke is visszaesett. 2018-ban 427 jogorvoslat indult, a bírságok összértéke meghaladta az 538 millió forintot. Az átláthatóság erősödését kiemelve megjegyezte, hogy ezen a téren Magyarország az Európai Bizottság egységes piaci eredménytáblája szerint is ez EU élmezőnyébe jutott.   Rigó Csaba Balázs a rendezvényen bejelentette, hogy a KH ingyenes közbeszerzési mobilalkalmazása hamarosan angolul is olvasható lesz.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési rendszernek jelentős gazdaságszervező eszközként a tiszta verseny mellett a magyar vállalkozások esélyeit is erősítenie kell. A gazdasági élet szereplőinek mindennapi visszajelzései kedvezőek, a tapasztalatokról a kamara folyamatosan egyeztet a KH-val, javaslatait pedig a döntéshozókhoz is eljuttatja.

Kérdésre válaszolva Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy a Magyarországról szóló országjelentésben téves adatok jelentek meg, ezért levélben kereste meg az Európai Bizottság főtitkárát. Visszajelzés nem érkezett, ezért a KH vezetője hamarosan újabb leveleket küld, amíg nem jön „megnyugtató válasz”. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS