Csaknem 600 bölcsődei férőhely létesülhet 32 településen

2020. 02. 05., 10:45

A kormány célja, hogy folyamatosan bővüljön a bölcsődei férőhelyek száma, ami 2022-re így elérheti a 60 ezret – mondta Berczik Ábel, hozzátéve: a kormány családpolitikájának kiemelt célja, hogy ösztönözze a gyermekvállalást és érdemben járuljon hozzá a gyermeknevelés költségeihez.

Mint mondta, ezt szolgálja többek között a családi adókedvezmények rendszere, az otthonteremtés minden eddiginél nagyobb támogatása mellett a bölcsődei intézményrendszer fejlesztése is.

A program újdonságairól szólva Berczik Ábel elmondta, ezentúl kiegészítő támogatásban részesülhetnek a bölcsődei fejlesztési pályázat azon nyertesei, akiknek igazoltan legfeljebb 30 százalékos mértékben nőttek meg a tervezett kivitelezési költségei. A felmerülő pluszköltségeket a Pénzügyminisztérium megvizsgálja, indokoltság esetén pedig biztosítja a kedvezményezetteknek.

A helyettes államtitkár közölte: építés, illetve bővítés esetén bölcsődéknél maximum 300 millió forint, mini bölcsőde esetén legfeljebb 75 millió forint igényelhető. Bölcsődeként, mini bölcsődeként működtetett épület újranyitása vagy férőhelybővítéssel járó átalakítás esetén előbbinél 100, utóbbi esetén maximum 50 millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok.

Az elbírálási szempontoknál előnyben részesülnek a költség- és energiahatékonyságot szem előtt tartó, környezetbarát építési megoldások.

Berczik Ábel elmondta, hogy a pályázatokat változatlanul a Magyar Államkincstárhoz lehet benyújtani 2020. március 18-ig.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS