Bevételkieséssel kalkulálnak a hazai spárgatermesztők

2020. 04. 23., 12:15

A friss hazai spárga már kapható a piacokon, üzletekben. A termesztők bevételkiesésre számítanak az éttermek, szállodák leállása miatt, ráadásul az időjárás sem kedvezett a növénynek. A magyar spárga kiváló minőségű, normál esetben nagyrészt külföldön, Németországban és Svájcban értékesítik. A magyarok körében nem igazán népszerű a spárga, pedig igazán egészséges zöldség.

Mintegy 1570 hektár a magyarországi üzemi spárga termőterület, az évi termésmennyiség 5000 tonna közül szokott lenni. A legjelentősebb termőterületek Bács-Kiskun (58 százalék) és Csongrád (29 százalék) megyében találhatók, de kisebb ültetvények vannak még Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben is. Sajnos idén a késő tavaszi fagyok a spárgát sem kímélték, így összességében az átlagosnál kisebb mennyiségre számítanak a termelők, de még ennek a betakarításával és értékesítésével is komoly gondjaik vannak. Becslések szerint mintegy 30 százalékos a terméskiesés.

A tavaszi időszakban az egyik legkorábbi, exportorientált magyar kertészeti termék a spárga. Az enyhe télnek köszönhetően ebben az évben korán, március elején kezdődött a fóliával takart, úgynevezett halványított (fehér) spárga betakarítása. A spárga fő piaca Németország és Svájc.

A járványhelyzet ellehetetlenítette a piacindítást, a megrendelések elmaradtak és kezdeti szállítmányozási problémák is voltak. Mindeközben súlyos fagykár érte többször is az állományt. A hektikus szezont még az is nehezítette, hogy a zömmel erdélyi magyar, illetve román szedőmunkások hazamentek és nem tudtak visszajönni. Több ok együttes hatásaként már most látható, hogy egyes területeken 30 százaléka nem lesz betakarítható, és súlyos piaci veszteséggel kell számolni. Ez sajnos már most kihat a zöldspárga-értékesítésre is, és ugyanúgy, mint a gombánál, a HORECA szektor leállása is a fő okok között szerepel.

A munkaerő-problémákat a cégek igyekeznek kezelni, és más ágazatokból ideiglenesen felszabadult munkaerőt betanítani a spárga szedésére, több-kevesebb sikerrel.

Magyarországon – bár folyamatosan emelkedett az elmúlt években, de még mindig – nagyon alacsony mértékű a spárgafogyasztás a nyugat-európaihoz képest. Jelenleg itthon mintegy negyed kilogramm/fő az éves fogyasztás. Az Európai Unió tagországai közül Németországban a legnagyobb az egy főre jutó spárgafogyasztás, 1,7 kilogramm/év.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS