Az MKIK is csatlakozik az agrártámogatások csökkentése ellen indított aláírásgyűjtéshez

2019. 04. 16., 14:06

Csatlakozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) által az agrártámogatások csökkentése ellen indított aláírásgyűjtéshez, amelyet február végi indulása óta több mint 165 ezren írtak alá – jelentették be a két kamara közös sajtótájékoztatóján.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke kiemelte, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitikában (KAP) az Európai Bizottság javaslata szerint a migráció kezelésére átcsoportosítandó összegek miatt jelentősen csökkennének az uniós agrártámogatások. „Ez nem az agrárium belső ügye, hanem a teljes magyar gazdaságot és népességet érinti” – jelentette ki Győrffy Balázs.

Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy kiemelt jelentőségűek azok a támogatások, amelyeket az unió az agráriumnak nyújt. Amennyiben az agráriumra fordított kiadások csökkennének, az nemcsak az agrárvállalkozásokat és a termelőket érintené, hanem közvetve a teljes magyar társadalmat, a felzárkózó országokat, és különösen azokat, akik a mezőgazdaságban érdekeltek földrajzi adottságaik miatt. Ezért csatlakozva a kezdeményezéshez kérik az MKIK területi kamaráit, a tagságukat, a vállalkozásokat a petíció támogatására – hangsúlyozta.

Győrffy Balázs kiemelte, hogy a bizottság írásban már kereste a kamarát a petícióval kapcsolatban. Az aláírások összesítését követően a tervek szerint felhívják a bizottság figyelmét arra, hogy van egy megfontolandó állásfoglalás az ágazat vonatkozásában. Hozzátette, hogy az agrártársadalom szinte minden országban igyekszik kifejteni álláspontját. A NAK arra számít, hogy az újonnan felálló bizottsághoz ezen üzenetek eljutnak majd.

Kitért arra is, hogy jelenleg nehéz megbecsülni azt, hogy a jövőben mennyivel csökkenhetnek az uniós agrártámogatások. A legsúlyosabb elvonások hektáronként akár 15 ezer forintot is jelenthetnek. A magyar agrárgazdaságban reálkonvergencia valósult meg az elmúlt években, jól látható módon közeledik az ország az uniós átlaghoz, a források beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS