Az infláció súlyosbítja a fizetési késedelmek hatásait

2023. 02. 21., 15:43

A magyar cégek közel fele likviditási problémával küzd – olvasható az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmányában.

Hónapok óta drámai számokat látunk: 2022-ben az eurózóna inflációja 8,5 százalék volt, míg Magyarországon a 2022 éves infláció mértéke elérte a 14,5 százalékot, ami több mint két évtizedes (negatív) rekordot jelent.

Nem sokkal korábban az infláció az Európai Unióban is negatív rekordszintet mutatott: augusztusban, 10,1 százalékkal elérte a legmagasabb szintet az EU 1993-as megalakulása óta.

Ez részben a jegybankok politikájának volt tulajdonítható, amely következtében minden gazdasági szereplő olcsón jutott tőkéhez. Aztán jött a koronavírus-válság, amely nemcsak pénzügyi szűkösséget okozott számos magán- és üzleti ügyfélnek, hanem az áru- és anyagellátást is megakasztotta, ami általános áremelkedéshez vezetett. A vásárlóerő csökkenése mellett az ukrajnai háború kitörése óta az energiaárak növekedésével is meg kell küzdeniük a cégeknek.

Az infláció különböző hatásai már most is veszélybe sodorják az egyes cégeket, ez pedig a fizetési késedelmek formájában tovább súlyosbodik. Az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint – amelynek keretében 16 európai ország 3200 pénzügyi vezetőjét kérdezték meg – ezen nehézség leküzdése már sok vállalat számára kulcsfontosággal bír. A nyugat-európai országokban minden ötödik ügyfél késve vagy egyáltalán nem fizet, míg ugyanez Magyarországon minden negyedik ügyfélre jellemző. Ez a tendencia különösen az elmúlt három évben erősödött jelentős mértékben.

A felmérésben résztvevők 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés oka az volt, hogy üzleti és magánügyfeleik szintén fizetési mulasztással küzdöttek, míg a magyar vállalatok esetében 55 százalék volt a körbetartozás aránya. A magánvásárlók számára értékesítő cégek (B2C) esetén a megkérdezettek 72 százaléka jelezte, hogy még a vírushelyzettel kapcsolatos utóhatásra hivatkoznak a késedelmes fizetés okaként.

Az árak növekedése és a vásárlóerő csökkenése valószínűleg tovább erősíti ezt a tendenciát a következő időszakban, és akár láncreakciót is kiválthat a vállalatok körében. Ez nem csak annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló tőkéjükben érezhető értékcsökkenést tapasztalnak, hanem annak is, hogy a nemteljesítő ügyfelek miatt tényleges csökkenés történik. Még azon vállalatok is megszenvedik az infláció hatásait, amelyek végül megkapják a kiegyenlítésre váró összeget, mivel a pénz vásárlóereje gyakran drámaian lecsökkenhet a kifizetésig eltelt időben.

Azok az adósságok, amelyek korábban kellemetlenséget okoztak, most egzisztenciális veszélyt jelentenek. Az EOS tanulmánya szerint a megkérdezett cégek több mint fele (51 százalék) már most is profitvisszaesést tapasztal, ez hazánkban 57 százalék, jóval több mint egyharmaduk pedig már likviditáshiánnyal küzd (42 százalék), ez a magyarok körében 43 százalék. A vállalatok csaknem harmada csökkentette beruházásait, illetve emelte a termékek és szolgáltatások árát, ezzel akaratlanul is felgyorsítva ezt a tendenciát.

A kintlévőségkezelés kiszervezése erre szakosodott cégekhez, vagy a követelések teljes körű értékesítése is segítséget jelenthet a cégeknek. Ezzel értékes időt, fáradságot és munkaerőt takaríthatnak meg, amit az alaptevékenységükre fordíthatnak.

Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője szerint a professzionális követeléskezelésből az egész gazdaság profitálhat. „Az elmúlt három évben az EOS-hoz hasonló követeléskezeléssel foglalkozó cégeknek átlagosan a bevétel hat százalékát sikerült biztosítani ügyfeleik számára. Ez döntő tényező lehet azon vállalatok számára, amelyeknek meg kell őrizniük likviditásukat és befektetési képességüket a rekord infláció idején is. Az EOS Magyarország ráadásul olyan digitalizációhoz kapcsolódó újításokkal igyekszik irányt mutatni a szektor szereplői számára, mint a chatbotok használata, vagy éppen a Magyarországon először bevezetett online bankkártyás törlesztési lehetőség” – mondta el a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS