Az infláció súlyosbítja a fizetési késedelmek hatásait

Hónapok óta drámai számokat látunk: 2022-ben az eurózóna inflációja 8,5 százalék volt, míg Magyarországon a 2022 éves infláció mértéke elérte a 14,5 százalékot, ami több mint két évtizedes (negatív) rekordot jelent.

Nem sokkal korábban az infláció az Európai Unióban is negatív rekordszintet mutatott: augusztusban, 10,1 százalékkal elérte a legmagasabb szintet az EU 1993-as megalakulása óta.

Ez részben a jegybankok politikájának volt tulajdonítható, amely következtében minden gazdasági szereplő olcsón jutott tőkéhez. Aztán jött a koronavírus-válság, amely nemcsak pénzügyi szűkösséget okozott számos magán- és üzleti ügyfélnek, hanem az áru- és anyagellátást is megakasztotta, ami általános áremelkedéshez vezetett. A vásárlóerő csökkenése mellett az ukrajnai háború kitörése óta az energiaárak növekedésével is meg kell küzdeniük a cégeknek.

Az infláció különböző hatásai már most is veszélybe sodorják az egyes cégeket, ez pedig a fizetési késedelmek formájában tovább súlyosbodik. Az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint – amelynek keretében 16 európai ország 3200 pénzügyi vezetőjét kérdezték meg – ezen nehézség leküzdése már sok vállalat számára kulcsfontosággal bír. A nyugat-európai országokban minden ötödik ügyfél késve vagy egyáltalán nem fizet, míg ugyanez Magyarországon minden negyedik ügyfélre jellemző. Ez a tendencia különösen az elmúlt három évben erősödött jelentős mértékben.

A felmérésben résztvevők 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés oka az volt, hogy üzleti és magánügyfeleik szintén fizetési mulasztással küzdöttek, míg a magyar vállalatok esetében 55 százalék volt a körbetartozás aránya. A magánvásárlók számára értékesítő cégek (B2C) esetén a megkérdezettek 72 százaléka jelezte, hogy még a vírushelyzettel kapcsolatos utóhatásra hivatkoznak a késedelmes fizetés okaként.

Az árak növekedése és a vásárlóerő csökkenése valószínűleg tovább erősíti ezt a tendenciát a következő időszakban, és akár láncreakciót is kiválthat a vállalatok körében. Ez nem csak annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló tőkéjükben érezhető értékcsökkenést tapasztalnak, hanem annak is, hogy a nemteljesítő ügyfelek miatt tényleges csökkenés történik. Még azon vállalatok is megszenvedik az infláció hatásait, amelyek végül megkapják a kiegyenlítésre váró összeget, mivel a pénz vásárlóereje gyakran drámaian lecsökkenhet a kifizetésig eltelt időben.

Azok az adósságok, amelyek korábban kellemetlenséget okoztak, most egzisztenciális veszélyt jelentenek. Az EOS tanulmánya szerint a megkérdezett cégek több mint fele (51 százalék) már most is profitvisszaesést tapasztal, ez hazánkban 57 százalék, jóval több mint egyharmaduk pedig már likviditáshiánnyal küzd (42 százalék), ez a magyarok körében 43 százalék. A vállalatok csaknem harmada csökkentette beruházásait, illetve emelte a termékek és szolgáltatások árát, ezzel akaratlanul is felgyorsítva ezt a tendenciát.

A kintlévőségkezelés kiszervezése erre szakosodott cégekhez, vagy a követelések teljes körű értékesítése is segítséget jelenthet a cégeknek. Ezzel értékes időt, fáradságot és munkaerőt takaríthatnak meg, amit az alaptevékenységükre fordíthatnak.

Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője szerint a professzionális követeléskezelésből az egész gazdaság profitálhat. „Az elmúlt három évben az EOS-hoz hasonló követeléskezeléssel foglalkozó cégeknek átlagosan a bevétel hat százalékát sikerült biztosítani ügyfeleik számára. Ez döntő tényező lehet azon vállalatok számára, amelyeknek meg kell őrizniük likviditásukat és befektetési képességüket a rekord infláció idején is. Az EOS Magyarország ráadásul olyan digitalizációhoz kapcsolódó újításokkal igyekszik irányt mutatni a szektor szereplői számára, mint a chatbotok használata, vagy éppen a Magyarországon először bevezetett online bankkártyás törlesztési lehetőség” – mondta el a szakember.