Az infláció súlyosbítja a fizetési késedelmek hatásait

2023. 02. 21., 15:43

A magyar cégek közel fele likviditási problémával küzd – olvasható az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmányában.

Hónapok óta drámai számokat látunk: 2022-ben az eurózóna inflációja 8,5 százalék volt, míg Magyarországon a 2022 éves infláció mértéke elérte a 14,5 százalékot, ami több mint két évtizedes (negatív) rekordot jelent.

Nem sokkal korábban az infláció az Európai Unióban is negatív rekordszintet mutatott: augusztusban, 10,1 százalékkal elérte a legmagasabb szintet az EU 1993-as megalakulása óta.

Ez részben a jegybankok politikájának volt tulajdonítható, amely következtében minden gazdasági szereplő olcsón jutott tőkéhez. Aztán jött a koronavírus-válság, amely nemcsak pénzügyi szűkösséget okozott számos magán- és üzleti ügyfélnek, hanem az áru- és anyagellátást is megakasztotta, ami általános áremelkedéshez vezetett. A vásárlóerő csökkenése mellett az ukrajnai háború kitörése óta az energiaárak növekedésével is meg kell küzdeniük a cégeknek.

Az infláció különböző hatásai már most is veszélybe sodorják az egyes cégeket, ez pedig a fizetési késedelmek formájában tovább súlyosbodik. Az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint – amelynek keretében 16 európai ország 3200 pénzügyi vezetőjét kérdezték meg – ezen nehézség leküzdése már sok vállalat számára kulcsfontosággal bír. A nyugat-európai országokban minden ötödik ügyfél késve vagy egyáltalán nem fizet, míg ugyanez Magyarországon minden negyedik ügyfélre jellemző. Ez a tendencia különösen az elmúlt három évben erősödött jelentős mértékben.

A felmérésben résztvevők 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés oka az volt, hogy üzleti és magánügyfeleik szintén fizetési mulasztással küzdöttek, míg a magyar vállalatok esetében 55 százalék volt a körbetartozás aránya. A magánvásárlók számára értékesítő cégek (B2C) esetén a megkérdezettek 72 százaléka jelezte, hogy még a vírushelyzettel kapcsolatos utóhatásra hivatkoznak a késedelmes fizetés okaként.

Az árak növekedése és a vásárlóerő csökkenése valószínűleg tovább erősíti ezt a tendenciát a következő időszakban, és akár láncreakciót is kiválthat a vállalatok körében. Ez nem csak annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló tőkéjükben érezhető értékcsökkenést tapasztalnak, hanem annak is, hogy a nemteljesítő ügyfelek miatt tényleges csökkenés történik. Még azon vállalatok is megszenvedik az infláció hatásait, amelyek végül megkapják a kiegyenlítésre váró összeget, mivel a pénz vásárlóereje gyakran drámaian lecsökkenhet a kifizetésig eltelt időben.

Azok az adósságok, amelyek korábban kellemetlenséget okoztak, most egzisztenciális veszélyt jelentenek. Az EOS tanulmánya szerint a megkérdezett cégek több mint fele (51 százalék) már most is profitvisszaesést tapasztal, ez hazánkban 57 százalék, jóval több mint egyharmaduk pedig már likviditáshiánnyal küzd (42 százalék), ez a magyarok körében 43 százalék. A vállalatok csaknem harmada csökkentette beruházásait, illetve emelte a termékek és szolgáltatások árát, ezzel akaratlanul is felgyorsítva ezt a tendenciát.

A kintlévőségkezelés kiszervezése erre szakosodott cégekhez, vagy a követelések teljes körű értékesítése is segítséget jelenthet a cégeknek. Ezzel értékes időt, fáradságot és munkaerőt takaríthatnak meg, amit az alaptevékenységükre fordíthatnak.

Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője szerint a professzionális követeléskezelésből az egész gazdaság profitálhat. „Az elmúlt három évben az EOS-hoz hasonló követeléskezeléssel foglalkozó cégeknek átlagosan a bevétel hat százalékát sikerült biztosítani ügyfeleik számára. Ez döntő tényező lehet azon vállalatok számára, amelyeknek meg kell őrizniük likviditásukat és befektetési képességüket a rekord infláció idején is. Az EOS Magyarország ráadásul olyan digitalizációhoz kapcsolódó újításokkal igyekszik irányt mutatni a szektor szereplői számára, mint a chatbotok használata, vagy éppen a Magyarországon először bevezetett online bankkártyás törlesztési lehetőség” – mondta el a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS