Az autózáson is spórolnak a magyarok

2023. 02. 23., 16:49

A közlekedés terén is összehúzták a nadrágszíjat a magyarok: a válaszadók 61 százaléka ült autóba jóval ritkábban az elmúlt időszakban. Az elektromos vagy hidrid modelleket főként a 18-29 év közöttiek keresik – olvasható a Generali Biztosító kutatásában.

Autózási szokásairól és az újabb, környezettudatos modellekkel kapcsolatos terveikről kérdezte a Generali Biztosító friss reprezentatív kutatása a 18-65 éves hazai lakosságot. A januári eredmények azt mutatják, hogy továbbra is autós nemzet vagyunk, a felnőttek 62 százaléka rendelkezik ugyanis saját gépjárművel.

A válaszokból kiderül, hogy bár a nemeket tekintve nincs jelentős különbség az autótulajok között, leginkább az 50 feletti városiak ülnek volán mögé (36 százalék), míg a 18-29 éves fiatalok (19 százalék) és a Budapestiek (16 százalék) körében egyre kevésbé népszerű ez a közlekedési forma.

Elektromos vagy hibrid autót továbbra is csak a magyarok 1 százaléka vezet, azonban az autósok közel ötöde akár a következő 1-2 évben is átváltana környezetkímélőbb megoldásokra, ha megtehetné.

Sokan divatból váltanának környezettudatos modellre

A közlekedés terén is összehúzták a nadrágszíjat a magyarok: a válaszadók 61 százaléka ült autóba jóval ritkábban az elmúlt időszakban. Ennek döntő okaként a megkérdezettek 64 százaléka a benzinár-emelkedést nevezte meg, de az alkatrészárak és a javítási költségek drasztikus növekedése is visszatartotta a lakosság 17 százalékát attól, hogy autóba üljön.

A fővárosiak és a felsőfokú végzettségűek körében azonban egy másik fontos indok is megjelent a csökkentett autóhasználattal kapcsolatban: ez pedig az otthoni munkavégzés. A válaszadók 10 százaléka ezt az opciót jelölte meg, ami nem csoda: a home office számos ágazatban tartósan is velünk maradt, a napi munkábajárást tehát megspórolhatják azok, akik számára elérhetővé tette a munkaadója ezt az opciót – így az autóra sincs szükség.

A bizonytalan gazdasági helyzetben persze nem meglepő, hogy sokan alternatív megoldásokon gondolodnak, és komolyan fontolgatják, hogy hamarosan inkább elektromos vagy hibrid járművet vásárolnak. A Generali tavalyi kutatásának eredményeihez hasonlóan idén is a környezettudatosságot (71 százalék) és az üzemanyagárakat (70 százalék) nevezték meg a válaszadók a váltás legfőbb indokaként, de érdemes megfigyelni, hogy 2022-ben még sokkal kisebb súllyal esett a latba a benzindrágulás (mindössze 53 százalékos arányban), vagyis az elmúlt évben tapasztalt drasztikus áraemelkedés egyre jobban aggasztja az autósokat.

Az elektromos vagy hidrid modelleket egyébként főként a 18-29 év közötti fiatalok, illetve a Budapesten élők és a felsőfokú végzettségűek keresik, és a váltásnál új szempontként az is felbukkant, hogy az emberek divatosnak és menőnek tartják a környezettudatos közlekedési formákat (22 százalék nyilatkozott így).

A töltési lehetőségeket kellene bővíteni az igazi robbanáshoz

A klasszikus meghajtású modellekhez ragaszkodó autósok az anyagiak mellett főként a kis hatótávok (57 százalék) miatt nem gondolkodnak a váltásban, a válaszadók fele szerint nehéz lenne megoldani a töltést is, miközben 48 százalékuk egyszerűen a hagyományos modellek híve, így nem is vágyik más típusú autóra.

A kereskedők is hasonlóan látják a jelenlegi gépjárműpiacot, de még a visszatartó tényezők mellett is egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a zöld megoldások iránt.

„Az ügyfeleink egyre inkább keresik a környezetbarát alternatívákat, így az elektromos és hibrid motorizáltsággal rendelkező modellek értékesítésének aránya egy év alatt közel 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Bár a hagyományos hajtáslánchoz képest jellemzően drágább modellekről beszélünk, szerencsére számos körülmény könnyíti meg a vásárlóink döntését. Így például a hibrid modellek akár 80-90 kilométeres hatótávval is rendelkezhetnek, ez pedig már reális lehetőség akár a teljes agglomerációból a munkába- és hazajutásra, emellett az elektromos modellek is egyre inkább kompromisszummentes utazást biztosítanak. Céges autó választásakor ráadásul sok helyen már csak zöld rendszámos autót engedélyeznek és ehhez igazítják a kereteket is”  – mondja Szira Roland, a Wallis Motor BMW üzletágvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS