A piaci átlagnál gyorsabban nőhetnek az alkoholos italok reklámköltései

2021. 05. 26., 13:00

Az összes alkoholreklámköltés 30 százaléka lesz digitális 2023-ban, miközben 2019-ben ezek aránya még csak 21 százalék volt.

A 12 kulcsfontosságú piacon megjelenő alkoholreklámok valamennyivel a hirdetési piac 4,9 százalékos átlaga felett, 5,3 százalékkal nőnek 2021-ben, miután szinte az összes érintett márka komoly mélyrepülésből tér vissza – olvasható a Zenith, a Publicis Groupe Hungary tagügynökségének Üzleti intelligencia – alkohol: sörök és szeszesitalok nevet viselő előrejelzésében.

Az idei évet követően az alkoholreklámok a piaccal összhangban alakulhatnak, 2022-ben és 2023-ban egyaránt 4–5 százalék közötti éves növekedési ütemmel.

Az alkoholok is abba a kategóriába tartoznak, amelyeknél a brandek többnyire nem ösztönözhetik közvetlenül az extrafogyasztást. Ebben a szegmensben az a bevett gyakorlat, hogy minőségibb, ezáltal drágább italok bevezetésével késztetik arra a fogyasztókat, hogy többet költsenek.

Az utóbbi években ezen a téren a szeszesitalok lekörözték a söröket: miközben az Euromonitor International szerint 2016 és 2019 között mindkét kategóriában lényegében változatlan maradt az eladott volumen, a szeszesitalok értékesítése 7 éves szinten százalékkal nőtt, a söröké viszont csak 3 százalékkal.

A márkaimázs erősítésében az alkoholmárkák erősen támaszkodnak a televízióra és az out-of-home szegmensre: előbbi kategóriában kétszer (49 százalék versus 24 százalék), utóbbiban közel négyszer (19 százalék versus 5 százalék) annyit költenek el, mint egy átlagos márka. Ez a taktika azonban egyre kevésbé hatékony azáltal, hogy a közönség áttér a digitális médiára. Különösen érvényes ez a fiatal fogyasztókra, akik amúgy nyitottabbak egy új bár vagy egy új ital kipróbálására.

Online térbe kényszerítette az alkoholmárkákat a járvány

Bár az alkoholmárkák történelmileg lassan kötelezték el magukat a digitális reklámozás mellett, 2020-ban például reklámköltéseiken belül fele annyit szenteltek erre, mint egy átlagos márka, ez most gyorsan változik. A vendéglátóhelyek kényszerű bezárásával megnyílt az út az elvihető italok, az e-kereskedelem és a digitális média térnyerése előtt.

Tavaly 3 százalékponttal, 24 százalékra nőttek a digitális médiára fordított kiadások, például azzal, hogy az italgyártók saját tulajdonú eszközökbe, márkaweboldalakba és oktatási tartalmakba fektettek be. A szeszesitalok készítői pedig abban jeleskedtek, hogy influencereket és kereskedelmi partnereket használva tanítsák meg a fogyasztókat saját koktélok keverésére.

„Mivel a világjárvány miatt magszakadt a fizikai kapcsolat a közönséggel, az italgyártók nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy saját digitális tartalmakon keresztül juttassák el a prémium élményeket az otthonokba. Ebben a több prémium élményt és rituálét kínáló szeszesitalok lekörözték a söröket” – állítja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője.

A Zenith arra számít, hogy a márkák akkor is támogatni fogják digitális reklámokkal az e-kereskedelmet, amikor a kocsmák és éttermek ismét normálisan üzemelnek. Mindez a digitális hirdetések bővülését táplálja 2019 és 2023 között, ami a kategória részarányát 30 százalékra tornázhatja fel a teljes reklámköltésen belül.

Ami a tévéből kimarad...

Az alkoholmárkák reklámbüdzséi követni fogják a hagyományos műsorszórású nézettség csökkenésének folytatódását: a Zenith előrejelzése szerint 2023-ig évente 2,4 százalékkal mérsékli televíziós kiadásaikat a 2019-es alapértékhez viszonyítva. Ez felértékeli az out-of-home eszközöket, amelyek esetében a kutatók éves szinten 1,1 százalékos bővülésre számítanak még azzal együtt is, hogy a pandémia a közúti és a gyalogosforgalomban is visszaesést okozott.

Mivel tavaly a bárok, a kocsmák és az éttermek is sokat voltak zárva, a fogyasztók olyan üzletekből vásároltak italokat, ahol azok kevesebbe kerültek, mint a vendéglátóipari létesítményekben. Ez is közrejátszott abban, hogy a szektor drasztikus mértékben fogta vissza marketingtevékenységét: a 2019-es 7,6 milliárdról tavaly 6,7 milliárd dollárra zuhantak vissza reklámköltések. Bár az idei év végére még mindig elmaradnak majd a 2019-es szinttől (7 milliárd dollár), a Zenith azt prognosztizálja, hogy 2023-ra sikerül átlépni a 2019-es határt (7,7 milliárd dollár).

Nyugat-Európa lehet a leggyorsabb

A Zenith azokon a piacokon számít a legintenzívebb növekedésre az előttünk álló években, ahol a társadalmi élet szerves része a közös ivás a bárokban, kocsmákban vagy éttermekben. Főként azért, mert a kijárási korlátozások bevezetése épp ezeken vetette vissza a legdurvábban a fogyasztást és a reklámköltéseket: az utóbbiak terén Spanyolországban 52, az Egyesült Királyságban 48, Németországban 22, Franciaországban 23 százalékos esést regisztráltak 2020-ban. Ezekben az országokban sorrendben 28, 21, 10 és 8 százalékos éves bővülést várnak az elemzők 2021 és 2023 között a reklámköltésekben.

Horváth Rita szerint a fellendülés nem lesz annyira intenzív tempójú, mint amilyen a visszaesés volt. Ugyanakkor úgy véli, az alkoholreklámokra fordított összegek folyamatos bővülését főként a digitális kommunikációba történő befektetések határozzák meg a következő néhány évben.

(A jelentésben szereplő 12 piac Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Kanada, Kína, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország és Svájc. Ezeken realizálódik a globális alkoholipari reklámköltés 73 százaléka, amely magában foglalja a söröket és a szeszes italokat.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-19 06:30:00
A bankok azonnal ki akarják használni az állami támogatással jövőre induló új kölcsönöket: a munkáshitel már a januári nyitáskor igényelhető lesz, és falusi lakásfelújítási hitelt is több pénzintézet kínálja majd – derül ki a Bank360.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS