A milliárdos kárt okozó számlagyár 37 tagja ellen emeltek vádat

A milliárdos kárt okozó számlagyár 37 tagja ellen emeltek vádat
2023. 05. 03., 13:19

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival szemben, amely 2013. és 2019. között olyan számlagyárat működtetett, amelynek keretében jutalék ellenében, fiktív számlákat állítottak ki a megrendelőknek. A fiktív számlákat befogadó cégvezetők ezáltal a fizetendő áfájukat csökkenteni tudták, és ezzel összesen 1,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi 2013 júniusától olyan, több tucat, strómanok vezette cégből álló számlagyárat működtetett, amely jutalék fejében rendszeresen állított ki fiktív számlákat olyan cégek vezetői számára, akik ezáltal csökkenteni akarták az áfafizetési kötelezettségüket.

A számlagyár egy budapesti üzlethelyiségben és a felette lévő irodákban működött, és részben közvetítőkön keresztül, részben pedig közvetlenül adta el a fiktív számlákat a megrendelőknek. A haszonhúzó cégek vezetői ezután a valótlan tartalmú számlákat az adóbevallásaikban szerepeltették, és ezáltal összesen több mint 1,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

A cégvezetők a számlákon szereplő szolgáltatások árát a látszat érdekében átutalták a bűnszervezetnek, amely abból levonta a valótlan számlázásért járó jutalékot, majd a fennmaradó összeget készpénzben juttatták vissza a fiktív számlákat befogadó, adócsaló cégekhez.

A jutalék legnagyobb része a bűnszervezet vezetőit illette, akik abból fényűző életmódot folytattak, a bűnszervezet további tagjai pedig rendszeres havi fizetést kaptak a feladataik ellátásáért.

A számlagyár hierarchikusan és konspiratívan működött, egymás között a feladatokat megosztották. A bűnszervezetben a vezetők feladata a fiktív szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések megkötése, a fiktív számlák és teljesítési igazolások kiállítása volt, továbbá a legális működés látszata érdekében egy internetes hírportált is működtettek. A fiktív számlák nagy része ugyanis internetes hirdetések megjelentetéséről szólt, amelyekért a megrendelők jelentős összegeket fizettek ki úgy, hogy ezek a hirdetések tényleges piaci értékkel nem bírtak. A napi feladatok meghatározását, ügyintézést, adminisztrációt a bűnszervezet egy női tagja végezte, aki felügyelte az utalásokat, intézte a jutalék levonását, illetve koordinálta a fennmaradó készpénz megrendelőkhöz történő visszajuttatását.

Külön személy feladata volt a számlagyárban működő és rendszeresen cserélt cégek élére a strómanok kiválasztása, valamint a cégekhez tartozó munkatelefonok beszerzése, más személy a készpénzfelvételekért volt felelős, megint más pedig a számlagyárhoz tartozó cégek adóbevallásait intézte.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 37 személlyel szemben emelt vádat, és a legtöbbjükkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, a bűnszervezet vezetőivel szemben pedig vagyonelkobzást is indítványoz a vádiratban. (Fővárosi Főügyészség)

(Fotó: NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS