A milliárdos kárt okozó számlagyár 37 tagja ellen emeltek vádat

A milliárdos kárt okozó számlagyár 37 tagja ellen emeltek vádat
2023. 05. 03., 13:19

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival szemben, amely 2013. és 2019. között olyan számlagyárat működtetett, amelynek keretében jutalék ellenében, fiktív számlákat állítottak ki a megrendelőknek. A fiktív számlákat befogadó cégvezetők ezáltal a fizetendő áfájukat csökkenteni tudták, és ezzel összesen 1,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi 2013 júniusától olyan, több tucat, strómanok vezette cégből álló számlagyárat működtetett, amely jutalék fejében rendszeresen állított ki fiktív számlákat olyan cégek vezetői számára, akik ezáltal csökkenteni akarták az áfafizetési kötelezettségüket.

A számlagyár egy budapesti üzlethelyiségben és a felette lévő irodákban működött, és részben közvetítőkön keresztül, részben pedig közvetlenül adta el a fiktív számlákat a megrendelőknek. A haszonhúzó cégek vezetői ezután a valótlan tartalmú számlákat az adóbevallásaikban szerepeltették, és ezáltal összesen több mint 1,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

A cégvezetők a számlákon szereplő szolgáltatások árát a látszat érdekében átutalták a bűnszervezetnek, amely abból levonta a valótlan számlázásért járó jutalékot, majd a fennmaradó összeget készpénzben juttatták vissza a fiktív számlákat befogadó, adócsaló cégekhez.

A jutalék legnagyobb része a bűnszervezet vezetőit illette, akik abból fényűző életmódot folytattak, a bűnszervezet további tagjai pedig rendszeres havi fizetést kaptak a feladataik ellátásáért.

A számlagyár hierarchikusan és konspiratívan működött, egymás között a feladatokat megosztották. A bűnszervezetben a vezetők feladata a fiktív szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések megkötése, a fiktív számlák és teljesítési igazolások kiállítása volt, továbbá a legális működés látszata érdekében egy internetes hírportált is működtettek. A fiktív számlák nagy része ugyanis internetes hirdetések megjelentetéséről szólt, amelyekért a megrendelők jelentős összegeket fizettek ki úgy, hogy ezek a hirdetések tényleges piaci értékkel nem bírtak. A napi feladatok meghatározását, ügyintézést, adminisztrációt a bűnszervezet egy női tagja végezte, aki felügyelte az utalásokat, intézte a jutalék levonását, illetve koordinálta a fennmaradó készpénz megrendelőkhöz történő visszajuttatását.

Külön személy feladata volt a számlagyárban működő és rendszeresen cserélt cégek élére a strómanok kiválasztása, valamint a cégekhez tartozó munkatelefonok beszerzése, más személy a készpénzfelvételekért volt felelős, megint más pedig a számlagyárhoz tartozó cégek adóbevallásait intézte.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 37 személlyel szemben emelt vádat, és a legtöbbjükkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, a bűnszervezet vezetőivel szemben pedig vagyonelkobzást is indítványoz a vádiratban. (Fővárosi Főügyészség)

(Fotó: NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS