Bezárta a NAV a számlagyárat, 74-en ülhetnek a vádlottak padjára

2023. 01. 19., 21:12

Befejeződött az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi számlagyára elleni nyomozás. A nyomozati iratok csaknem 200 ezer oldalt tettek ki. A NAV fővárosi nyomozóinak eredményes felderítői és vizsgálati munkájának köszönhetően a bűnszervezet 74 tagja ellen emelhetnek vádat.

Nyaralása és bűnözői karrierje is véget ért három éve a számlákra szakosodott bűnszervezet vezetőjének, amikor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a NAV nyomozói várták. A pénzügyőrök akkor két összehangolt akcióban, több mint 170 helyszínen csaptak le a budapesti számlagyár tagjaira. A nyomozók ékszereket, órákat, bankszámlákat és több luxusingatlant is zároltak, köztük a számlagyár vezetőjének csaknem kétszázmilliót érő házát is. Több tucat, strómanok vezette céget hoztak létre, vevőiknek valódi teljesítés nélküli számlákat állítottak ki, akik így fizetendő áfájukat csökkenteni tudták. A megrendelők a fiktív szolgáltatások árát átutalták a számlagyár cégeinek, majd 12–13 százalékos jutalék fejében pénzüket visszakapták. Ezzel több, mint 1 milliárd 200 millió forintot csaltak el a költségvetésből. Az okozott kár megtérülését a bűnszervezet tagjaitól elvont, több mint 1 milliárd forint vagyon biztosítja.

A bűnszervezet tagjai akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak.

A NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának munkáját a MERKUR Bevetési Egység és Cappy, a szolgálati kutya is segítette. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS