A magyar gazdák örülhetnek, a vadlibák már nem annyira

2021. 11. 09., 20:30

A tömegesen hazánkban telelő vadlibák főképp a Tiszántúlon évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban Ezt a kárt egyhítheti egy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett – a napokban hatályba lépett, a vadászati idényeket érintő jogszabálymódosítás. A rendelet értelmében egységesítésre kerül a vadászható vadlúdfajok vadászati idénye, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk.

Mindamellett, hogy a gazdálkodók elkötelezettek a természeti értékek megőrzésében, sajnos évek óta konfliktusforrás, hogy egyes természetvédelmi jelentőségű állatfajok tömeges megjelenése lokálisan komoly gazdasági problémákat okozott.Hazánk bizonyos területein a téli vonulás következtében jelennek meg természetvédelmi érintettségű, ugyanakkor vadászható vadlúdfajok több ezer egyedes csapatai – jelentős mezőgazdasági kárt okozva.

Tiszántúli megyéink különösen érintettek ebben a kérdésben, mely kapcsán a MAGOSZ és a NAK egyeztetéseket kezdeményezett a jogalkotóval és a hatóságokkal. A probléma nagyságát mutatja, hogy például csak Hajdú-Bihar megyében a védett állatok által okozott károk több mint tízezer hektár nagyságú területet érintenek.

A MAGOSZ és a NAK által kezdeményezett szakmai egyeztetések és kidolgozott javaslatok révén született egy előremutató megoldás ebben az agráriumot, az állami természetvédelmet és a vadgazdálkodást egyaránt érintő kérdésben. A tömegesen vonuló vadlibák által okozott kártétel mérséklése érdekében a NAK és a MAGOSZ javaslatot tett a vadászható vadlúdfajok vadászati idényeinek országos szintű egységesítésére, mivel több tiszántúli megyében az őszi időszakban azokra vadászati tilalom állt fenn, ami gátolta az eredményes védekezést.

Mindennek nyomán született meg az Agrárminisztérium 38/2021. (X. 21.) AM rendelete, amely módosította – a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló – 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet.

A módosítás révén megszűntek Magyarországon az eddigi, területi elhelyezkedéstől függő, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó, eltérő időpontokban kezdődő és végződő vadászati idények. Így az említett három vadlibafaj vadászati idénye – a módosítás értelmében – az ország teljes területén egységesen október 1-től január 31-ig tart.

Úgyszintén változtak az elejtési (teríték) korlátozások is ezen fajok vonatkozásában: az új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS