A Johnson Electric bezárja ózdi alkatrészgyárát

2021. 03. 30., 15:15

A Johnson Electric az európai gyártókapacitásának átalakítása miatt bezárja az ózdi, csaknem 800 embert alkalmazó autóipari alkatrészgyárát – közölte a vállalat. A kormány továbbra sem engedi el az ózdiak kezét – reagált Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A gyártás leépítése a tervek szerint több lépcsőben valósulna meg és 2022 áprilisában zárulna – írták a közleményben, amelyben kiemelték: a vállalat vezetése tisztában van a bejelentés súlyával és az ózdi gyárban dolgozókra gyakorolt hatásával. Ezért szorosan együttműködik a kormánnyal, a városvezetéssel, a munkaügyi hivatallal és a térség többi munkaadójával annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók új munkahelyet találhassanak.

Az ózdi üzem bezárását azzal indokolták, hogy az elmúlt időszakban a piaci kereslet átalakult: a vevők az Ózdon előállított termékek helyett egyre inkább a vállalat automatizált gyáraiban előállított termékeit részesítik előnyben. Ez a piaci keresletváltozás okozta azt, hogy az ózdi üzem működtetése gazdaságilag fenntarthatatlanná vált. A fennmaradó alkatrész- és részegység-gyártást a Johnson Electric más gyáraiba telepítik át.

A tervezett ózdi gyárbezárás nem érinti a Johnson Electric hatvani gyáregységét, amely továbbra is fontos szerepet tölt be a vállalat globális termelési láncán belül. A gyártás mellett Hatvanban található a Johnson Electric európai szolgáltató központja, ahol a mérnöki, pénzügyi informatikai, beszerzési és adózási feladatokat látják el. A vállalat a tervek szerint felajánlja majd ózdi alkalmazottai egy részének az áthelyezés lehetőségét Hatvanba. (MTI)

A kormány továbbra sem engedi el az ózdiak kezét

 „Ahogy a tavalyi gyárbezárás után eredményesen segítettünk a borsodi város lakóin, úgy ezúttal is mindent megteszünk a helyi foglalkoztatás szinten tartása, a munkavállalók és családjaik érdekében” – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Johnson Electric Hungary Kft. bejelentésére reagálva.

 „A kormány korábban már többször segített Ózdon, és most is késedelem nélkül megmozdul az ózdiak érdekében” – emelte ki Palkovics László. A miniszter emlékeztetett: az állam azért vásárolt 20 százalékos részesedést az Ózdi Acélműben, hogy 500 helyi család létbiztonságát, kenyérkeresetét garantálni tudja.

Egy tavaly februári gyárbezárás után a térségi szereplőkkel szoros együttműködésben már sikerült megoldást találni a dolgozók továbbfoglalkoztatására. Az ABB ózdi telephelyét és a mellette fekvő üres területet a kormány segítségével magyar tulajdonú beruházó vásárolta meg. A Wellis Magyarország Zrt. 800 munkahely létrehozását tervezi, a termelőeszközök telepítése és a szükséges átképzések után háromszázan várhatóan már idén munkába állhatnak.

„A cél most is az, hogy a Johnson munkavállalói mielőbb új állást találjanak, ügyüket a tárca kiemelten kezeli, helyzetük megnyugtató rendezéséhez minden támogatást kész megadni. Az ITM gazdaságfejlesztésért és munkaerőpiacért felelős államtitkárai holnap egyeztetnek a teendőkről, lehetőségekről a térség országgyűlési képviselőjével Ózdon. A gyár értéktermelő képességének egyben tartása érdekében elsősorban olyan beruházót keresünk, aki a dolgozókkal együtt, egyben átvenné az üzemet. Ösztönözzük más cégek új telephelyeinek létesítését a városban, a munkavállalók át- és továbbképzését, és egyéb továbbfoglalkoztatási lehetőségek keresését, akár az utazási és képzési  költségek átvállalásával” – ismertette a terveket Palkovics László.

A kormány a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítését 2010 óta legfontosabb feladatai között tartja számon. A koronavírus-járvány idején kettőzött erővel cselekszik a munkahelyek megőrzése, újak létesítése érdekében. E törekvés valóra váltásában az elmúlt évtizedben elért eredményekre lehet építeni, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az ózdi járás foglalkoztatási mutatóiban is tetten érhetők.

A rendszerváltás után magára maradt, a szocialista nagyipar összeomlását súlyosan megszenvedő térségben 2010 óta 221 ezerről 271 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. A megyei foglalkoztatási ráta az elmúlt évtized eleji 47 százalékhoz képest 57 százalékra javult. Az ózdi járásban a regisztrált álláskeresők száma 9,8 ezer főről 5 ezer főre, Ózdon 4,8 ezer főről 2,8 ezer főre esett vissza. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS