A Harmadik 1 százalék napja

2022. 05. 02., 22:44

Idén is folytatódik a Bridge Budapest kezdeményezése, amelynek keretében arra kérik az üzleti szereplőket, hogy álljanak társadalmi ügyek mellé.

Május elseje már nem csak a munka ünnepe, hanem az a nap is, amikor szeretnék, ha minden üzleti szereplő végiggondolná, hogy rendelkezett-e az adója 1 százalékról társadalmi kezdeményezések számára, és van-e tudatos stratégiája arra, hogyan támogat ügyeket az egész év folyamán. Mert jól segíteni így lehet: rendszeresen és következetesen.

Az üzleti szereplők a személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékán túl, sok más módon is tudnak tenni ezért. Itt olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, ami mindannyiuk rendelkezésére áll, csak eddig talán nem tekintettek rájuk támogatási forrásként: adhatnak 1 százaléknyit az idejükből, a tudásukból, az eszközeikből vagy akár a jövedelmükből is. Ez a Harmadik 1 százalék. 

A Harmadik 1 százalékot nem az adóbevallásukban kell keresni, hanem a naptárukban, a jó szándékaik és a saját erőforrásaik között. 

A tudatos adás üzleti haszonnal is jár: magasabb profit, jobb egyéni teljesítmény, hatékonyabb munkavégzés a jellemző azokra az üzleti szereplőkre, akik számára ez az adási attitűd magától értetődő, és az üzleti kultúrájuk része.

A Bridge Budapest készített egy online tervezőt és egy rövid edukációs videót is, amelyek segítségével bárki könnyedén megtervezheti a Harmadik 1 százalékát.

Harmadik 1 százalék tervező és további információ: https://bit.ly/37NQwVr

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS