A főváros mellett Miskolc és Veszprém is élen jár a házhoz rendelésekben

2022. 01. 26., 17:12

2021 az online kereskedelem és a házhoz szállításos rendelések robbanásszerű növekedésének éve volt. A pandémia harmadik hullámának hatására tavaly tavasszal 70 százalékkal több házhoz szállításos rendelés teljesült az azt megelőző két hónaphoz képest, a mesterséges intelligencia alapú futárszolgáltatást kínáló DoDo adatai szerint. A dinamikusan növekvő startup bevétele 359 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ezzel elérte az 1,2 milliárd forintos árbevételt. A novemberi Black Friday megduplázta, a karácsony előtti időszak pedig megháromszorozta a kiszállítások számát az év átlagos hónapjaival összevetve.

A pandémia harmadik hulláma idején minden korábbinál látványosabban nőtt a házhoz szállítások gyakorisága. A szállítási feladatok teljesítésének hatékonyságát adatvezérelt, okoslogisztikai fejlesztései révén javító cseh startup, a hazai piacon 2020 óta jelenlévő DoDo statisztikái alapján március és április során a rendelések száma 70 százalékkal ugrott meg az azt megelőző két hónaphoz képest. Késő tavasztól kora őszig a házhoz szállítások száma havi szinten enyhén csökkent, mivel ebben az időszakban a korlátozások enyhüléséből fakadó lehetőségekkel élve sokan nyaralni indultak.

A téli hónapok számai ismét rendkívüli, a tavaszi járványidőszakot is nagyságrendekkel meghaladó növekedést mutattak. Novemberben – elsősorban a Black Friday idején meghirdetett akciók hatására – kétszer több házhoz szállítást regisztráltak, mint egy átlagos hónapban. A karácsony előtti időszak ennél is látványosabb növekedést hozott: ekkor az év átlagos hónapjaihoz képest közel háromszor több házhoz rendelést teljesítettek a futárok. Ez azt mutatja, hogy az online vásárlók jelentős hányada az ünnepek előtti 2-3 hétre időzíti az ajándékok beszerzését.

A melegétel-kiszállítások számának növekedéséhez a járvány harmadik hullámával együtt járó, márciusi korlátozások mellett érdekes módon a karácsonyi időszak is nagymértékben hozzájárult 2021-ben. Ez azt mutatja, hogy egyre többen részesítik előnyben az ünnepek idején, illetve azt megelőzően a kész melegételek rendelését az otthoni sütés-főzéssel szemben.

Általános trend és a fogyasztók részéről is egyre fokozódó elvárás a kiszállítási idő lerövidítése. Ez különösen igaz a melegétel-kiszállításokra, de már a tartós fogyasztási cikkek esetén sem napokat, hanem legfeljebb órákat szeretnének várni a vásárlók rendelésük átvételéig. A DoDo a tavalyi évben a KFC számára végzett ételrendelések átlagos teljesítési ideje májusban mindössze 24 perc volt. A szállítási idő csökkentéséhez a DoDo által kifejlesztett és alkalmazott, mesterséges intelligencia alapú megoldások is nagyban hozzájárulnak.

2021-ben a DoDo által kézbesített megrendelések száma 486 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel a bővüléssel a DoDo – a  régió más országaihoz hasonlóan – Magyarországon is a házhozszállítási piac egyik legjelentősebb szereplőjévé vált. Ez részben annak is köszönhető, hogy a változó fogyasztói elvárások nyomán egyre több vállalat ismeri fel a mesterséges intelligencián alapuló okoslogisztikai megoldások előnyeit.

A növekvő házhoz rendelési kedv eredményeként a DoDo-futárok által összesen megtett utak hossza két és félszeresére növekedett 2021-ben az előző évhez képest. A rendelések regionális megoszlását tekintve elmondható, hogy Budapesten valósul meg a kézbesítések legnagyobb hányada, a fővárost pedig Miskolc követi a második legmagasabb kiszállítási számmal, de olyan városokban is magas rendelésszámokat regisztráltak, mint például Veszprém vagy Eger. 

A fokozódó szállítási igények kielégítése érdekében, illetve ügyfélköre bővülése révén a DoDo 80 százalékkal növelte járműflottáját 2021-ben, üzleti partnereinek köre pedig olyan nevekkel bővült, mint az egyik legnagyobb hazai webáruház, az Alza.hu, a KFC és Pizza Hut gyorsétteremláncok vagy a Falatozz.hu és a Falusi Kosár családi vállalkozás. A cseh startup a kézbesítési módok terén is úttörőnek bizonyult, nyáron a Balatonon jetskivel szállított ki étel-rendeléseket a vitorlázók számára. A DoDo jelenleg számos kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalattal folytat tárgyalásokat, valamint további nagymértékű bővülésre és újabb megbízásokra készül idén.

„A vásárlói igények folyamatos növekedésének, valamint a pandémia online értékesítésekre gyakorolt, tartós hatásának köszönhetően idén is minden ágazatban növekedés várható a házhoz szállítások terén.  A fogyasztók részéről ma már alapvető elvárás a minél rövidebb kézbesítési idő, s ehhez a kereskedelmi szereplőknek is muszáj alkalmazkodniuk. A szállítási útvonalak lerövidítéséhez, vagyis az általunk képviselt, utolsó két kilométer elvének alkalmazásához egyre inkább elengedhetetlenné válik az eddiginél több, de kisebb raktárhelyiségek – az úgynevezett „dark store-ok” – és kisebb üzletek sűrűbb hálózatának kialakítása. Ez a trend már a hazai piacon is megjelent, és az idei évben ennek további terjedésére számíthatunk” – mondta Sáfár Károly, a DoDo magyarországi képviselője.

(Sáfár Károly is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 285. interjúja IDE KATTINTVA olvasható.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS