2030-ig szóló klímacsökkentési tervet dolgozott ki az ATENOR

2022. 05. 12., 09:17

A zöldülés folyamatában diktált megfelelő tempó hosszú távú versenyelőnyt jelenthet az ingatlanfejlesztési piacon. A zöld minősítés megszerzéséről, a karbonsemleges működésről és a hazai lakóingatlanok fejlesztéséről a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat ötödik epizódjában Borbély Zoltánnal, az ATENOR magyarországi igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.

Nagyságrendileg tíz évvel ezelőtt a fenntarthatósági minősítések megszerzése még teljesen idegen volt a hazai ingatlanpiacon, azonban mára egyre több ingatlanfejlesztő tartozik a zöld szereplők táborába.

A tíz országban jelen lévő ATENOR ingatlanfejlesztő csoport például idén kapta meg a „CO2-Neutral certification” karbonsemlegességi tanúsítványt a CO2logic minősítőtől. A minősítő rendszer az ingatlanfejlesztések teljes folyamatát vizsgálja: környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontból egyaránt elemzi az épületfejlesztést. Ezt a szintet egy három éves folyamat eredményeképpen érte el a csoport.

„A fenntarthatósági törekvések sikeréhez elengedhetetlen, hogy legyen egy jól megválasztott tempója, ritmusa a folyamatnak, a részletekben nem szabad elveszni. Az ATENOR cégcsoport 2030-ig érvényes, észszerűsített klímacsökkentési tervet és stratégiát dolgozott ki, amelynek keretében vállalati szinten az erőfeszítések elsősorban az energiatakarékossági intézkedésekre és a közlekedési eszközök hatásának csökkentésére irányuló lehetőségekre összpontosítanak” – mondta Borbély Zoltán, az ATENOR magyarországi igazgatója.

Az is egyre gyakoribb, hogy egy ingatlanfejlesztő zöld kötvényekből finanszírozza jövőbeli projektjeit. A szabályozók ugyanakkor több adatot várnak a finanszírozóktól a saját portfóliójuk és a finanszírozói tevékenységük kapcsán.

„A zöld finanszírozáshoz a finanszírozó bankok nagy mennyiségű adatot kérnek be az ügyfelektől. Az ESG kapcsán az egyik legnagyobb kihívás és kérdés ugyanis, hogy valóban mérhető-e az adott tevékenység, rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű és minőségű adat” – emelte ki Borbély Gábor partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.

Az ingatlanfejlesztői fenntarthatósági törekvések és az ilyen irányú igények maguk után vonták a szakértő cégek fejlődését is. Ennek köszönhetően ma komoly verseny folyik a piacon egy-egy fejlesztői projekt elnyeréséért, ez pedig mindenkit arra ösztönöz, hogy a legtöbbet hozza ki magából.

Az MNB monetáris tanácsának döntése alapján folytatódik az energiatakarékos lakások vásárlására kedvező kamatozású hitelt nyújtó zöld hitel program, amelynek keretében további 100 milliárd forint áll rendelkezésre, viszont a hitelt igénybe vevőknek szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek kell eleget tenniük.

„A közelmúltban tovább bővült Zöld Otthon Program nagymértékben előre lendíti a fenntartható ingatlanok iránti keresletet a lakóingatlanok piacán. Mind a kedvezményeknek, mind az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállásnak köszönhetően azt látjuk, hogy – az áremelkedés dacára – egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés a vásárlói preferenciákban” – mondta Kui Szilárd local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.

A hazai lakásállomány 85 százaléka gázt használ, pedig a technológiai megoldások sokkal környezetkímélőbb alternatívát kínálnának. A geotermikus energia egyre nagyobb körben terjed el, amely hosszú távon nagymértékű fejlődést hozhat az energiafelhasználásban.

„A legtöbb új építésű ingatlan esetében hamarosan el fogunk oda jutni, hogy a két átmeneti évszakban saját magukat látják el a fűtéshez szükséges energiamennyiséggel. Ma már kijelenthetjük, hogy el tudjuk érni, hogy az energia nem vész el a rendszerekben, csak átalakul” – tette hozzá Borbély Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS