2030-ig szóló klímacsökkentési tervet dolgozott ki az ATENOR

2022. 05. 12., 09:17

A zöldülés folyamatában diktált megfelelő tempó hosszú távú versenyelőnyt jelenthet az ingatlanfejlesztési piacon. A zöld minősítés megszerzéséről, a karbonsemleges működésről és a hazai lakóingatlanok fejlesztéséről a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat ötödik epizódjában Borbély Zoltánnal, az ATENOR magyarországi igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.

Nagyságrendileg tíz évvel ezelőtt a fenntarthatósági minősítések megszerzése még teljesen idegen volt a hazai ingatlanpiacon, azonban mára egyre több ingatlanfejlesztő tartozik a zöld szereplők táborába.

A tíz országban jelen lévő ATENOR ingatlanfejlesztő csoport például idén kapta meg a „CO2-Neutral certification” karbonsemlegességi tanúsítványt a CO2logic minősítőtől. A minősítő rendszer az ingatlanfejlesztések teljes folyamatát vizsgálja: környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontból egyaránt elemzi az épületfejlesztést. Ezt a szintet egy három éves folyamat eredményeképpen érte el a csoport.

„A fenntarthatósági törekvések sikeréhez elengedhetetlen, hogy legyen egy jól megválasztott tempója, ritmusa a folyamatnak, a részletekben nem szabad elveszni. Az ATENOR cégcsoport 2030-ig érvényes, észszerűsített klímacsökkentési tervet és stratégiát dolgozott ki, amelynek keretében vállalati szinten az erőfeszítések elsősorban az energiatakarékossági intézkedésekre és a közlekedési eszközök hatásának csökkentésére irányuló lehetőségekre összpontosítanak” – mondta Borbély Zoltán, az ATENOR magyarországi igazgatója.

Az is egyre gyakoribb, hogy egy ingatlanfejlesztő zöld kötvényekből finanszírozza jövőbeli projektjeit. A szabályozók ugyanakkor több adatot várnak a finanszírozóktól a saját portfóliójuk és a finanszírozói tevékenységük kapcsán.

„A zöld finanszírozáshoz a finanszírozó bankok nagy mennyiségű adatot kérnek be az ügyfelektől. Az ESG kapcsán az egyik legnagyobb kihívás és kérdés ugyanis, hogy valóban mérhető-e az adott tevékenység, rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű és minőségű adat” – emelte ki Borbély Gábor partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.

Az ingatlanfejlesztői fenntarthatósági törekvések és az ilyen irányú igények maguk után vonták a szakértő cégek fejlődését is. Ennek köszönhetően ma komoly verseny folyik a piacon egy-egy fejlesztői projekt elnyeréséért, ez pedig mindenkit arra ösztönöz, hogy a legtöbbet hozza ki magából.

Az MNB monetáris tanácsának döntése alapján folytatódik az energiatakarékos lakások vásárlására kedvező kamatozású hitelt nyújtó zöld hitel program, amelynek keretében további 100 milliárd forint áll rendelkezésre, viszont a hitelt igénybe vevőknek szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek kell eleget tenniük.

„A közelmúltban tovább bővült Zöld Otthon Program nagymértékben előre lendíti a fenntartható ingatlanok iránti keresletet a lakóingatlanok piacán. Mind a kedvezményeknek, mind az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállásnak köszönhetően azt látjuk, hogy – az áremelkedés dacára – egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés a vásárlói preferenciákban” – mondta Kui Szilárd local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.

A hazai lakásállomány 85 százaléka gázt használ, pedig a technológiai megoldások sokkal környezetkímélőbb alternatívát kínálnának. A geotermikus energia egyre nagyobb körben terjed el, amely hosszú távon nagymértékű fejlődést hozhat az energiafelhasználásban.

„A legtöbb új építésű ingatlan esetében hamarosan el fogunk oda jutni, hogy a két átmeneti évszakban saját magukat látják el a fűtéshez szükséges energiamennyiséggel. Ma már kijelenthetjük, hogy el tudjuk érni, hogy az energia nem vész el a rendszerekben, csak átalakul” – tette hozzá Borbély Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS