1457 vállalkozás kapott támogatást a nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban

2021. 01. 25., 12:30

Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken, a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.

Nagy István kiemelte, hogy a nyolcmilliárd forint keretösszegű program forrásaiból az élelmiszeripar szereplői a foglalkoztatottak alapján vehettek igénybe munkahelyek megőrzését segítő támogatást. A kérelmet benyújtó nagyvállalatok számára feltétel volt, hogy a támogatási összeg tíz százalékának megfelelő értékben adományozzanak termékeikből a rászorulóknak. A Karitatív Tanács tagszervezeteivel december 31-ig adományozási megállapodást kötött vállalkozások és nagyvállalatok ezzel jó példát mutatnak a nélkülözők megsegítésére.

Emlékeztetett, hogy a programban résztvevőknek az adományozási megállapodást február 15-ig kell megküldeniük a Magyar Államkincstárnak. Az év első hetéig a 94 kötelezett adományozó közül 46-an már beküldték a szerződést a Magyar Államkincstárnak. Ezek közül 26 vállalkozás kötött adományozási megállapodást közel 82 millió forint értékben a Karitatív Tanács tagjaival. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozott program célja, hogy Magyarország élelmiszerellátási biztonságát fenntartsa, megerősítse a termelési kapacitásokat, ezzel megvédje a munkahelyeket. A 12 meghirdetett intézkedésre több mint 35 ezer kérelem érkezett.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz évben a kormány fő szempontja az volt, hogy munka alapú társadalmat építsen ki, mert nem szeretett volna visszatérni a 2010 előtti időszakhoz, amikor sokan segélyekre rendezkedtek be. Emlékeztetett, hogy a Karitatív Tanács veszélyhelyzet idején átalakul Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsá. Tavaly február óta ez a tanács kiemelkedő, ugyanakkor kiegészítő munkát végez a rászoruló emberek segítésével, különböző módon, más-más lehetőségeket megragadva. A tanácsban a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet dolgozik a Magyar Vöröskereszttel kiegészülve. Elmondta, hogy a „békeidőben” Karitatív Tanácsként működő szervezet 2010 után átlátható feladatot kapott a kormánytól, ennek során természeti és ipari katasztrófák során, valamint a migrációs válság ideje alatt is segített a rászorulókon.

Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő  programban közel 42 millió forint támogatást kapott a két cég, így 4 millió 250 ezer forint értékű adományt adnak a Katolikus Karitásznak, termékekben. Hozzátette, hogy a két cég együttesen mintegy négyszázötven embert foglalkoztat, akiknek a munkahelye megmaradt. A nyilvános céginformációs adatok szerint a Lipóti Pékség Kft. 2019-ben 3,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 800 millió forinttal többet, mint az azt megelőző évben. Adózott eredménye 365 millió forint volt, 306 millió forinttal több, mint 2018-ban. A Lipóti Sütőipari Kft. 4,7 milliárd forint nettó árbevételt ér el 2019-ben, 907 millió forinttal többet, mint 2018-ban. Adózott eredménye 340 millió forint volt, 111 millió forinttal több, mint az előző évben.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket támogatnak a Lipóti Pékség által a program részeként nyújtott felajánlásból. (MTI)

Fotó: Fekete István
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS