Egyetlen pamut póló elkészítéséhez annyi vízre van szükség, mint amennyit egy átlagos ember két és fél év alatt iszik meg. A ruhaipar rengeteg erőforrást emészt fel.
A ruhaipar globálisan évente mintegy 850 millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe. Mindezért főleg a „fast fashion” tehető felelőssé – írja a növekedés.hu.
Az ágazat csak az utóbbi három évben 21 százalékkal bővült. Ennek a trendnek két nagy nyertese van: az egyik a svéd H&M – bár ők nem tartják magukat fast fashion cégnek –, illetve a Zara márkát is birtokló Inditex.
Bár az Inditex alapítója, Amancio Ortega szegény munkáscsaládba született, és gyerekként egy ideig még egy pólókészítő keze alá is bedolgozott, ma már az LVMH elnök-vezérigazgatója.
Ortega vezetése alatt az Inditex sikeresen eltörölte a luxus és a hagyományos termékek közötti határvonalat: ruháik már a sztároknak és a divatszakembereknek sem derogálnak.
Mivel a fast fashion cégek portékái nem időtállók, a vásárlók pedig már csak emiatt is sűrűbben cserélik ruháikat, az elmúlt években egyre több ruha került szemétbe.
Ma az olaj- után a divat lett a legszennyezőbb iparág a világon. Csak az USA-ban évente 11 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez nem az egyetlen probléma. A gyártáshoz ugyanis rengeteg vizet használnak el. Egyetlen pamut póló elkészítéséhez annyi vízre van szükség, mint amennyit egy átlagos ember két és fél év alatt iszik meg.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.