Tudta mennyi víz kell egy pamut póló elkészítéséhez?

2019. 10. 11., 19:30

Egyetlen pamut póló elkészítéséhez annyi vízre van szükség, mint amennyit egy átlagos ember két és fél év alatt iszik meg. A ruhaipar rengeteg erőforrást emészt fel.

A ruhaipar globálisan évente mintegy 850 millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe. Mindezért főleg a „fast fashion” tehető felelőssé – írja a növekedés.hu.

Az ágazat csak az utóbbi három évben 21 százalékkal bővült. Ennek a trendnek két nagy nyertese van: az egyik a svéd H&M – bár ők nem tartják magukat fast fashion cégnek –, illetve a Zara márkát is birtokló Inditex.

Bár az Inditex alapítója, Amancio Ortega szegény munkáscsaládba született, és gyerekként egy ideig még egy pólókészítő keze alá is bedolgozott, ma már az LVMH elnök-vezérigazgatója.

Ortega vezetése alatt az Inditex sikeresen eltörölte a luxus és a hagyományos termékek közötti határvonalat: ruháik már a sztároknak és a divatszakembereknek sem derogálnak.

Mivel a fast fashion cégek portékái nem időtállók, a vásárlók pedig már csak emiatt is sűrűbben cserélik ruháikat, az elmúlt években egyre több ruha került szemétbe.

Ma az olaj- után a divat lett a legszennyezőbb iparág a világon. Csak az USA-ban évente 11 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez nem az egyetlen probléma. A gyártáshoz ugyanis rengeteg vizet használnak el. Egyetlen pamut póló elkészítéséhez annyi vízre van szükség, mint amennyit egy átlagos ember két és fél év alatt iszik meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS