Továbbra is kényszerszabadságon 800 ezren Amerikában

2019. 01. 25., 08:00

Elbuktak az amerikai szenátus szavazásán csütörtökön a részleges kormányzati leállás megszüntetését célzó tervezetek.

Két törvényjavaslat is szerepelt a napirenden, de a szenátorok mindkettőt leszavazták. Az egyik javaslatot a republikánusok terjesztették elő. Ezt ötvözte Donald Trump elnök szombati kompromisszumos javaslatát, miszerint az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítéséhez kért 5,7 milliárd dollár megszavazása fejében három évre meghosszabbították volna a fiatal amerikai illegális migránsokat védő program érvényességét.

A másik javaslatot a demokrata párti politikusok terjesztették elő. Ezt a törvényjavaslatot a demokrata többségű képviselőház már elfogadta. A javaslat értelmében a fizetés nélkül dolgozó vagy kényszerszabadságra küldött kormányzati alkalmazottak helyzetének megkönnyítésére február 8-ig biztosították volna a kormányzat működésének finanszírozását, és eközben a törvényhozók megkezdhették volna a tárgyalásokat a falépítés költségeiről.

A demokrata párti javaslatot hat republikánus szenátor – köztük Lisa Murkowski alaszkai, Susan Collins Maine és Mitt Romney Utah állam szenátora – is megszavazta, ám még így is elbukott.

A voksolás után Nancy Pelosi demokrata párti házelnök újságírókkal közölte: készen áll arra, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel a helyzet megvitatására.

Amerikai kommentárok szerint mindazonáltal arra lehet számítani, hogy az immár több mint egy hónapja tartó részleges kormányzati leállás még hosszú ideig elhúzódik, annak ellenére, hogy egyre több politikus és befolyásos személyiség sürgeti a megoldást.

Csütörtökön John Kelly, Donald Trump elnök korábbi kabinetfőnöke emelte fel szavát ennek érdekében. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter ugyanakkor azt az ötletét hangoztatta, hogy a fizetés nélkül maradt kormányzati alkalmazottaknak nem élelmiszerjegyekért kellene folyamodniuk, hanem bankhiteleket kellene felvenniük a napi megélhetés fedezésére.

Jelenleg mintegy 800 ezer kormányzati alkalmazott van kényszerszabadságon, vagy kénytelen fizetés nélkül dolgozni.

A szenátusi szavazás után a Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte: Donald Trump elnök csakis akkor vesz figyelembe újabb kompromisszumos törvényjavaslatot, ha a kormányzat működésének átmeneti ideig tartó finanszírozásáról szóló javaslat magában foglalja a déli határon építendő fal építésére szánt nagyarányú összeget is. A szóvivőnő ezúttal nem az elnök által kért 5,7 milliárd dollárt említette.

A szenátusban közben Mitch McConnell republikánus és Chuck Schumer demokrata párti frakcióvezetők között egyeztetés kezdődött egy újabb, ezúttal kétpárti kompromisszumos javaslatról.

MTI/Járai Judit, Washington

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS