Sanghaj 35 milliárd dollárt ér a turisztikai piacon

2018. 11. 03., 12:00

A világ első három turisztikai top városa között az első és a második helyen is kínait találunk. Sanghajt és Pekinget Párizs követi. Budapestet az 56. helyre sorolták.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács és a City Travel & Tourism Impacttanulmánya 72 várost monitorozva becslést ad arra, hogy a turisztikai szektor mennyivel járul hozzá a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz – írja a turizmus.com.

A világ 10 vezető városa a turisztikai piac mérete alapján:

Sanghaj (35 milliárd dollár),

Peking (32,5 milliárd dollár),

Párizs (28 milliárd dollár),

Orlando (24,8 milliárd dollár),

New York (24,8 milliárd dollár),

Tokió (21,7 milliárd dollár),

Bangkok (21,3 milliárd dollár),

Mexikóváros (19,7 milliárd dollár),

Las Vegas (19,5 milliárd dollár),

 Sencsen (19 milliárd dollár).

A jelentés megjegyzi, hogy a kínai városok rendkívül gyors ütemben fejlődtek az elmúlt évtizedben, az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik 2027-ig. Sanghaj 2007-ben még csak a nyolcadik legnagyobb város volt abban az összehasonlításban, hogy a turizmus a GDP-ből mennyit termel meg, 2017-re pedig már a legnagyobb lett.

Budapest az 56. helyre került. A magyar fővárosnak  tavaly 3,1 milliárd dollár volt a turizmusból származó GDP-je, a szektorban 135 ezer embert foglalkoztattak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS