Sanghaj 35 milliárd dollárt ér a turisztikai piacon

2018. 11. 03., 12:00

A világ első három turisztikai top városa között az első és a második helyen is kínait találunk. Sanghajt és Pekinget Párizs követi. Budapestet az 56. helyre sorolták.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács és a City Travel & Tourism Impacttanulmánya 72 várost monitorozva becslést ad arra, hogy a turisztikai szektor mennyivel járul hozzá a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz – írja a turizmus.com.

A világ 10 vezető városa a turisztikai piac mérete alapján:

Sanghaj (35 milliárd dollár),

Peking (32,5 milliárd dollár),

Párizs (28 milliárd dollár),

Orlando (24,8 milliárd dollár),

New York (24,8 milliárd dollár),

Tokió (21,7 milliárd dollár),

Bangkok (21,3 milliárd dollár),

Mexikóváros (19,7 milliárd dollár),

Las Vegas (19,5 milliárd dollár),

 Sencsen (19 milliárd dollár).

A jelentés megjegyzi, hogy a kínai városok rendkívül gyors ütemben fejlődtek az elmúlt évtizedben, az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik 2027-ig. Sanghaj 2007-ben még csak a nyolcadik legnagyobb város volt abban az összehasonlításban, hogy a turizmus a GDP-ből mennyit termel meg, 2017-re pedig már a legnagyobb lett.

Budapest az 56. helyre került. A magyar fővárosnak  tavaly 3,1 milliárd dollár volt a turizmusból származó GDP-je, a szektorban 135 ezer embert foglalkoztattak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS