Mi lesz Katar magyarországi befektetéseivel?

Mi lesz Katar magyarországi befektetéseivel?
2018. 10. 31., 11:00

A tervek szerint 2030-ra évente 5,6 millió látogatót várnak Katarba. Az ambiciózus terveket alaposan befolyásolja a több mint egy éve tartó embargó, amelynek hatását érzik az Öböl-menti országban.

Éjjel-nappal dolgoznak a katari építkezéseken. Bár még sok idő van a focivébé 2022-es megnyitójáig, a létesítmények jó része már elkészült, vagy befejezés előtt áll – írja a turizmus.com.

Az emírség vezetői az egy éve tartó embargó ellenére roppant bizakodóak, és jelentős fejlődést prognosztizálnak a turizmusban. A focivébé előtt kiemelt jelentőséggel kezelik a sport és kulturális eseményeket. Ezekre  ugyan viszonylag kevés turista érkezik, hírverésre kiválóan alkalmasak.

A februári óra- és ékszerkiállításon például  400 márka volt jelen, a szeptemberi Big 5  Qatar Expón pedig  20 ország 240 cége mutatkozott be. Nagy orosz kulturális seregszemlét is láthatnak a helyiek, a Gazprom támogatásával  többek közt az orosz balett kiválóságait és az Ermitázs kincseit.

Nem tudni ugyanakkor, hogy mi lesz a sorsa a magyarországi befektetéseknek. A katari uralkodó családhoz közel álló Hamad bid Jasszim bin Jaber évekkel ezelőtt két jelentős budapesti ingatlanfejlesztésbe is bevásárolta magát. A Kopaszi-gáton már elindult a 200 milliárd forint költségvetésű építkezés.

A brit sajtóban HBJ-nek is nevezett katari milliárdos az Andrássy úti, egykor a Balettintézetnek is otthont adó Dreschler palotát is megvette - itt épül majd a Marriott hotellánc első magyarországi luxuszállodája, a W. A feltételes mód azért indokolt, mert az épületen egyelőre nem dolgoznak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS