Mától a 22 eurónál kisebb értékű, EU-n kívülről érkező küldeményeket is vámkezeli a posta

2021. 07. 01., 10:00

Július 1-jén lép életbe az új uniós áfaszabályozás, amely alapján megszűnik az Európai Unión kívülről rendelt, 22 eurónál kisebb értékű termékek áfamentessége, és a posta a kisebb értékű küldeményeket is köteles vámkezelni – közölte a Magyar Posta Zrt. az MTI-vel.

A változás értelmében az EU határain kívülről érkező összes termék után általános forgalmi adót kell fizetni, amit a vám elé állítás előz meg. Az automatikus vámkezeléshez a posta informatikai szoftvert fejlesztett, az új szabályozásnak megfelelően átalakította a nemzetközi küldeményekre vonatkozó küldeménykezelést, továbbá bővítette a logisztikai kapacitásait is. A fejlesztések 2,7 milliárd forintba kerültek, a posta a többletfeladatok ellátására mintegy 200 új dolgozót alkalmaz.

Az új díjrendszer a termékek értékével arányosan, sávosan határozza meg a fizetendő vámkezelési díjakat. Tíz eurós termékérték alatt online fizetés esetén 399 forint, 10 és 22 euró között 499 forint a vám elé állítás díja. Amennyiben nem online, hanem utánvéttel, vagyis kézbesítéskor fizet a címzett, a díj 799 forint, illetve 899 forint lesz - tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy az unión kívülről érkező küldemények esetén minden eddiginél fontosabb lesz a pontos címadatok mellett az elektronikus elérhetőségek megadása is, mert ezek birtokában automatikusan elvégzik a vámeljárást, és fizetést követően a szabályok szerint kézbesítik a küldeményt. Az új informatikai rendszer működését a posta folyamatosan felügyeli.

A vállalat korábbi közleménye szerint az áfamentesség megszűnése miatt a vámeljárások száma előzetes becslések szerint 70-80-szorosára is nőhet.

A Magyar Posta 2021. júniusi, 18-65 év közötti felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek nagyjából 38 százaléka rendelt az elmúlt egy évben Európai Unión kívüli webshopból terméket. Az Unión kívülről rendelők 71 százaléka számára újdonság lesz a vámeljárás, mivel eddig értékhatár alatt vásároltak.

A kutatásból kiderült az is, hogy az egyharmaduk már tudatosan rendelt az elmúlt két hónapban Unión kívülről, azaz figyelembe vették a jogszabályi változásokat. Az érintettek nagy része, mintegy 63 százaléka értesült arról, hogy július elsejétől megszűnik a 22 euró alatti termékek áfamentessége. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS