Másfél millió kilométernyi folyóról és patakról döntött Trump

2020. 01. 24., 10:00

Az amerikai kormányzat visszavonta a vizek tisztaságának védelméről szóló, csaknem fél évszázados szövetségi rendelkezést – jelentette be az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) csütörtökön.

A döntés több mint másfél millió kilométer területen lévő folyó, kisebb csatorna, patak, ér és mocsárvidék természetvédelmi megóvásának a végét jelenti. A védett területeken eddig nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni és ingatlanfejlesztést végrehajtani.

Donald Trump amerikai elnök már hivatalba lépése kezdetén hangoztatta, hogy szeretné megszüntetni, de legalábbis jelentős mértékben visszaszorítani a környezet védelmére – így a vízvédelemre is – vonatkozó törvényeket és szövetségi szabályzatokat. Azzal érvelt, hogy ezek felesleges terhet jelentenek a farmereknek, földtulajdonosoknak és az üzleti vállalkozásoknak.

Elemzők szerint a csütörtöki döntéssel a kormányzat éppen ennek a rétegnek kívánt gesztust tenni.

Andrew Wheeler, az EPA igazgatója a védelmet eltörlő rendelkezés aláírása után kifejtette: a döntés lehetővé teszi a farmereknek, hogy szabadon művelhessék földjeiket anélkül, hogy attól kelljen félniük, akaratlanul is beleszántanak egy szövetségi védelem alatt álló, kiszáradt patakvölgybe vagy lápos részbe. Hozzáfűzte, hogy könnyebben kaphatnak majd engedélyt az eddigi védett területeken beruházni szándékozó ingatlanfejlesztők és ipari vállalkozások is.

Az igazgató arra nem tért ki, hogy a gazdálkodásba bevonandó területeken alkalmazott rovarirtó szerek vagy műtrágyák és egyéb vegyi anyagok hogyan szennyezik majd a vízi utakat. Azt azonban fontosnak tartotta leszögezni: a változások olyan, csupán időszakos vízfolyásokra – folyókra és patakokra – érvényesek, amelyeknek medrében csak nagy esőzés vagy hóolvadás után van víz. Az ilyen hegyi patakok és folyók biztosítják egyébként néhány, általában száraz éghajlatú tagállam, például Új-Mexikó vízellátásának egy részét is.

Jen Pelz, a Wild Earth nevű új-mexikói környezetvédelmi szervezet vezetője újságíróknak úgy nyilatkozott: ebben a tagállamban különösen aggodalmat kelt az intézkedés, mert a Rio Grande, amely az ivóvíz és az öntözésre alkalmas víz nagy részét biztosítja a helybélieknek, éppen ilyen, eddig védett hegyi patakokból és lápokból kapta utánpótlását.

Elemzők emlékeztetnek arra, hogy hivatalba lépése óta Donald Trump enyhített az olaj- és gázkitermelés szigorú szabályozásain, növelte a gépjárművek károsanyag-kibocsátási normáit, és javaslatot tett a kihalással fenyegetett, veszélyben lévő állat- és növényfajokat védő törvény módosítására is.

MTI/Járai Judit, Washington

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS