Az Egyesült Arab Emírségek és a Marshall-szigetek is lekerült az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, és így már csak kilenc ország nevét tartalmazó feketelistájáról, Svájcot pedig – több országgal együtt – törölték az úgynevezett szürkelistáról.
Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei csütörtöki tanácsülésükön megállapították, hogy az érintett két ország teljesítette kötelezettségvállalásait, és kiigazította adóügyi jogszabályait.
Emellett törölték a szürkelistáról Albániát, Costa Ricát, Mauritiust, Szerbiát és Svájcot, aláhúzva, hogy már a számukra megszabott határidő előtt végrehajtották a szükséges reformokat.
„Svájc levétele siker számomra. Minél rövidebb a lista, annál jobb” – hangsúlyozta Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos.
Mások kevésbé lelkesen fogadták a döntést. „Az EU tisztára mosott ma kettőt a világ legrosszabb adóparadicsomai közül. A reformok ellenére mindkét állam továbbra is rendkívül kedvező elbánásban részesíti az adóelkerülésben utazó cégeket” – mondta Mauritiusra és Svájcra utalva Chiara Putaturo, az Oxfam nemzetközi civil szervezet munkatársa.
Az Európai Unió 2017-ben hagyta jóvá a feketelistát, amelyre az adóelkerülés ellen nem elég hatékonyan fellépő országok kerültek fel. Ebben a jegyzékben jelenleg Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, Belize, Fidzsi, Guam, Omán, Szamoa, Trinidad és Tobago, illetve Vanuatu szerepel.
A törölt államok általában átkerülnek a szürkelistára. Ez több mint húsz olyan országot tartalmaz, amely ígéretet tett rá, hogy összhangba hozza szabályait az EU normáival.
Szankciókról egyelőre nem sikerült megállapodni, viszont a presztízsveszteség mellett a listán szereplő országok pénzügyi tranzakcióit is szigorúbban ellenőrzik.
Az uniós szakminiszteri tanácsot többen bírálják amiatt, hogy annyira fellazította az Európai Bizottság által eredetileg javasolt kritériumrendszert, hogy az EU egyetlen tagállama sem kerülhetett fel a listára.
MTI/Bajnok Artúr, Brüsszel
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.