Lekerült a szürkelistáról Svájc – nem mindenki örül a döntésnek

2019. 10. 10., 14:00

Az Egyesült Arab Emírségek és a Marshall-szigetek is lekerült az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, és így már csak kilenc ország nevét tartalmazó feketelistájáról, Svájcot pedig – több országgal együtt – törölték az úgynevezett szürkelistáról.

Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei csütörtöki tanácsülésükön megállapították, hogy az érintett két ország teljesítette kötelezettségvállalásait, és kiigazította adóügyi jogszabályait.

Emellett törölték a szürkelistáról Albániát, Costa Ricát, Mauritiust, Szerbiát és Svájcot, aláhúzva, hogy már a számukra megszabott határidő előtt végrehajtották a szükséges reformokat.

„Svájc levétele siker számomra. Minél rövidebb a lista, annál jobb” – hangsúlyozta Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos.

Mások kevésbé lelkesen fogadták a döntést. „Az EU tisztára mosott ma kettőt a világ legrosszabb adóparadicsomai közül. A reformok ellenére mindkét állam továbbra is rendkívül kedvező elbánásban részesíti az adóelkerülésben utazó cégeket” – mondta Mauritiusra és Svájcra utalva Chiara Putaturo, az Oxfam nemzetközi civil szervezet munkatársa.

Az Európai Unió 2017-ben hagyta jóvá a feketelistát, amelyre az adóelkerülés ellen nem elég hatékonyan fellépő országok kerültek fel. Ebben a jegyzékben jelenleg Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, Belize, Fidzsi, Guam, Omán, Szamoa, Trinidad és Tobago, illetve Vanuatu szerepel.

A törölt államok általában átkerülnek a szürkelistára. Ez több mint húsz olyan országot tartalmaz, amely ígéretet tett rá, hogy összhangba hozza szabályait az EU normáival.

Szankciókról egyelőre nem sikerült megállapodni, viszont a presztízsveszteség mellett a listán szereplő országok pénzügyi tranzakcióit is szigorúbban ellenőrzik.

Az uniós szakminiszteri tanácsot többen bírálják amiatt, hogy annyira fellazította az Európai Bizottság által eredetileg javasolt kritériumrendszert, hogy az EU egyetlen tagállama sem kerülhetett fel a listára.

MTI/Bajnok Artúr, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS