Ezt teszi a Microsoft a karbonnegatív állapotért

2021. 02. 04., 14:30

Ha a csökkenés a jelenlegi ütemben folytatódik, a Microsoft károsanyag-kibocsátása kevesebb mint a felére eshet vissza tíz éven belül.

A Microsoft egy évvel ezelőtt jelentette be az ambiciózus célját, 2030-ra akarja elérni a karbonnegatív állapotot. 2050-re pedig annyi szén-dioxidot kíván eltávolítani a környezetből, mint amennyi kibocsátásához az 1975-ös alapítása óta közvetlenül vagy közvetve az elektromos fogyasztása által hozzájárult.

Az elmúlt év eredményeiről számolt be Brad Smith, a Microsoft elnöke, aki bejelentette azt is, hogy a következő pénzügyi évtől a vezetők fizetése a célok elérésének függvényében fog alakulni.

Az első becslések szerint, tavaly mintegy 6 százalékkal esett vissza a Microsoft szén-dioxid-kibocsátása, amely hozzávetőleg 730 ezer tonna szén-dioxidnak felel meg. Az eredményeket ismertető blogbejegyzés szerzője, Brad Smith, a Microsoft elnöke, elismeri, hogy ebben szerepet játszott a járvány miatti globális leállás is, ám jórészt annak tulajdonítható, hogy a vállalat egyre nagyobb mértékben támaszkodik megújuló energiaforrásokra, miközben a partnerei és beszállítói is fokozatosan állnak át ezekre a fosszilis energiahordozókról.

A Microsoft 26 nagyszabású fenntarthatósági projektet támogat világszerte, amelyek összességében 1,3 millió tonna szén-dioxid légkörből való eltávolításához fognak hozzájárulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS