A csökkenő aranyár meghozta a vételi kedvet a világpiacon

2018. 11. 06., 11:00

A világpiacon 964 tonna arany talált gazdára 2018 harmadik negyedévében, 1 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest; az aranykínálat fedezte ezt, 1162 tonnát tett ki ebben az időszakban – ismertette a Conclude Befektetési Zrt. az Arany Világtanács legfrissebb adatait.

Arany ékszerekből fogyott a legtöbb, 536 tonnát vettek az idei év harmadik negyedében, ez 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában értékesített mennyiséget. Az arany ékszerek keresletét növelte az aranyár csökkenése, amire elsősorban a kínaiak és az indiaiak reagáltak pozitívan, 10-10 százalékkal növelték a vételeiket.

Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója rámutatott: a központi bankok folytatták aranytartalékaik növelését a harmadik negyedévben, 148 tonnával gyarapították. Ez 22 százalékkal több az előző év azonos időszakáénál, és 2015 óta a legnagyobb mennyiség. Ebben még nem szerepelt a Magyar Nemzeti Bank által vásárolt 28,4 tonna, mivel a tranzakciót októberben hajtották végre.

Az 1162 tonnás idei harmadik negyedévi aranykínálat 2 százalékkal maradt el 2017 azonos időszakáétól, miután az újrahasznosítás az alacsony árak és a javuló gazdasági környezet miatt az Egyesült Államokban és Európában 4 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, 306 tonnányi.

Az arany bányászata már hatodik egymást követő negyedéve bővül, 2018 harmadik negyedévében 2 százalékkal 875 tonnára emelkedett. Az aranybányászatban jelentős országok, Oroszország és Kanada növelte kitermelését.

Az arany 2018. harmadik negyedév végi unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) 1196,20 dolláros ára több mint 6 százalékkal maradt el a 2017. szeptember végitől, és a nemesfém csaknem tíz százalékkal olcsóbban cserélt gazdát, mint az év elején. Árfolyama az utóbbi napokban 1235 dollár körül ingadozott.

A Conclude Befektetési Zrt. fizikai arany, ezüst és egyéb nemesfémek magyarországi forgalmazásának meghatározó szereplője, a befektetési aranypiac árjegyzője. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS