Vámellenőrzés, kereskedelmi forgalom koronavírus idején – A legfontosabb tudnivalók

2020. 03. 30., 14:30

A koronavírus közvetett módon minden területen érezteti hatását. Ezen területek közül kiemelkednek az országhatárt, valamint az EU határát átszelő kereskedelmi folyamatok.

A tagállamok nemzeti kormányainak intézkedései kiemelten kezelik a határforgalmak szabályozását, elválasztva egymástól a személy és kereskedelmi forgalomra vonatkozó rendkívüli intézkedéseket – kezdi friss bejegyzését dr Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletágának vezetője.

A személyforgalom egyszerűen jellemezhető, bizonyos relációban szinte teljesen le vannak zárva a határok, lassan a hazaérkezés is kilátástalan egyes régiókból. Más a helyzet azonban a kereskedelmi forgalommal, amely nem állhat meg, ugyanis akkor minden leáll, még annál is jobban, mint amit most tapasztalunk. Élelmiszerre, gyógyszerre a legnehezebb napokban is szükség lesz, és amint látjuk ezek jelentős része külföldről, gyakran harmadik országból érkezik.

A jelenlegi tagállami intézkedések ugyan eltérnek egymástól a határok lezárását illetően, de a kereskedelmi forgalmak vízen, szárazföldön és levegőben továbbra is folynak jelentős fennakadások mellett.

Mire kell figyelni a vámkezelések, áruforgalom során? 

Figyelemmel arra, hogy a kereskedelmi forgalom folyamatos, az ezzel járó kötelezettségek is megmaradtak, az intézkedések kevésbé érintik a vámadminisztrációkat, az export és import szállítmányok kezelését.

Néhány a kereskedelmi forgalommal összefüggő kérdésre szeretném felhívni a figyelmet:

1. Árufogalom alternatív útra terelése a közút helyett

Rendkívüli módon lelassult a harmadik országból érkező áruforgalom, aminek természetesen több oka is van. Célszerű megvizsgálni a választott szállítási módokat, ugyanis a legnagyobb gond a közúton érkező árukkal van, hiszen már nem csak az Unió határán van határellenőrzés, hanem szinte minden tagállam saját határain is. A tagállamok belső határain folytatott ellenőrzéseket a koronavírus elleni védekezés indokolja, amely nem jár semmilyen vámadminisztrációval, a vámunión belül a szállítmányok továbbra is szabadon áramolhatnak, vámkötelezettségek nélkül. Ugyanakkor az ismételten működő tagállami határellenőrzések miatt a forgalom érthető okból lelassult.

Léteznek úgynevezett alternatív szállítási megoldások, melyek sokat segíthetnek azon a helyzeten, amikor a kamionok órákat állnak sorba a közúton, és jelentős késesek várhatóak. Ilyen megoldás, amikor a szállítójárműveket vasúti szerelvényeken szállítják a célállomáshoz közel. A vasúton történő határátlépés jelentősen gyorsabb a jelen helyzetben, és a vámkezelése is praktikusan megoldható az ilyen szállítmányoknak.

2. Vámszabályok: kérni lehet a határidők hosszabbítását, indoklással

Tekintettel arra, hogy a vámjogszabályokat illetően eddig semmilyen jelentős Uniós, valamint hazai rendkívüli intézkedés nem történt, az alapkötelezettségek adottak. Amennyiben valakinek import vagy export szállítmánya van, akkor a megszokott módon kell a kötelezettségeket teljesíteni.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az árubemutatási határidők, valamint a vámhatározatok végrehajtására, a határozatok ellen kezdeményezhető jogorvoslatokra, beleértve ebbe a közigazgatási peres eljárás kezdeményezését is, a határidők változatlanok. Ugyanez mondható el a végzés formájában kiadott vámhatósági felhívásokhoz, iratbekérésekhez, adatbekérésekhez és ellenőrzésekhez kapcsolódó határidőkre is. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú lehet annak tartalmától függően.

Ugyanakkor a kialakult helyzetben tapasztalható, hogy a munkahelyeken a munkavégzés, vagy a postai küldemény feladása, a határátlépés és árubejelentés, nem várt akadályokba ütközik, vagy jelentősen lelassulhat, ezért megnő annak az esélye, hogy valaki nem tudja a fenti határidőket tartani, annak ellenére, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel jár el. Alapvetően elektronikus módon kell a kötelezettséget teljesíteni, ugyanakkor a munkahelyre történő bejutás, valamint a munkahelyen történő munkavégzés akadályai befolyásolhatják az elektronikus rendszerekhez történő hozzáférést.

Az eljárási jogszabályaink, köztük a vám-és adóigazgatási és a peres eljárási szabályok ismerik a határidő hosszabbításának lehetőségét, továbbá az elmulasztott határidők esetében az igazolási kérelem intézményét.

Amennyiben valaki előre látja, hogy nem fogja tudni teljesíteni a hatóság által adott határidőn belül a kötelezettségét, akkor lehetőség van további határidőt kérni a hatóságtól, a kérelem megalapozott indoklása mellett.

Szintén, aki a jogorvoslati kérelem benyújtását önhibáján kívül elmulasztja, igazolási kérelemmel fordulhat a hatósághoz az elmulasztott cselekmény pótlásával egyidejűleg. A kérelemben ki kell fejteni a mulasztás okát és amennyiben rendelkezésre áll akkor igazolni is kell azt, hogy a mulasztásban az érintett vétlen volt. A hatóságnak az igazolási kérelmeket alapvetően méltányosan kell elbírálnia, ezért, ha valakinek olyan határidő mulasztása van, amely visszavezethető a jelenleg kialakult, és várhatóan egy darabig fennálló helyzetre, akkor célszerű megvizsgálni, hogy a mulasztás igazolási kérelem mellett pótolható-e.

3. Mulasztások és vámszankciók, elvárható magatartás

Álláspontom szerint a hatóságok is figyelemmel lesznek a kialakult rendkívüli helyzetre, ezért egy esetleges mulasztás esetén sem a vámszankció alkalmazása lesz az első dolog. Alapvetően változik meg az elvárható magatartás tartalma ezekben a helyzetekben, és a vámhatóságnak is ehhez az új tartalomhoz kell igazodniuk.

4. Várható-e változás az európai vámkezelési szabályokban?

Az adóigazgatás terén több olyan intézkedés kerül bejelentésre és bevezetésre, amelyek átmeneti jelleggel könnyebbé teszik a nehéz helyzetbe került gazdálkodók életét. A vámigazgatás elsődlegesen uniós és nem tagállami kérdés, bármilyen könnyítés a vámigazgatási eljárásban, a vámunióra tekintettel uniós intézkedést igényel.

Amennyiben jelentős ideig fennmaradnak a rendkívüli intézkedések a kereskedelmi forgalom területén is, várhatóak lesznek intézkedések, ellensúlyozva ennek a területnek a nehézségeit is és gyorsítva az áruforgalmat. Vámszakmai szervezetek gondolkodnak több ilyen intézkedés kezdeményezésén melyek az adózási területhez hasonlóan átmeneti jelleggel könnyítéseket eredményeznének. Ezek a javaslatok az árubemutatást, a halasztott vámfizetést, vagy az áruvizsgálatokat érinthetik.  

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS