Üzleti célú utazások: így szigorodnak a rendelkezések

2021. 03. 08., 16:30

2021. március 1-től ismét szigorodtak Magyarországon a határátlépésre vonatkozó szabályok. Mostantól szigorúbban ellenőrzik a gazdasági, illetve üzleti célból utazó magyar és nem magyar állampolgárokat egyaránt. Külön elbírálás alá esnek azonban az Európai Unión belüli és kívüli utazások. A Deloitte szakértői összefoglalták a rendelkezés legfontosabb változásait.

Az Európai Unió tag- vagy tagjelölt államai, az Európai Gazdasági Térség vagy azzal azonos jogállású államok, azaz Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága irányából továbbra is karanténkötelezettség és egyéb korlátozás nélkül léphetnek be azok a magyar állampolgárok, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy a kiutazás célja gazdasági vagy üzleti célú tevékenység volt. Ezen területek állampolgára, vagy 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személye szintén karanténkötelezettség nélkül léphet be Magyarország területére, ha gazdasági, illetve üzleti célból érkezik és ezt hitelt érdemlően tudja igazolni a határon megfelelő dokumentum felmutatásával.

Az EU-n kívüli országok tekintetében, a 4/2021. (III. 1.) KKM rendelet értelmében, csak az abban felsorolt országokból engedélyezett a belépés gazdasági, illetve üzleti célú utazásnál. A listán szereplő országokból hazatérő magyar állampolgárok, továbbá az országok állampolgárai vagy az államokban 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személyek karanténkötelezettség nélkül beléphetnek, ha hitelt érdemlően igazolják az utazás célját. A könnyítés az alábbi országok esetében alkalmazható:

  • Amerikai Egyesült Államok,
  • Azerbajdzsán,
  • Bahrein,
  • Egyesült Arab Emírségek,
  • Indiai Köztársaság,
  • Indonéz Köztársaság,
  • Izrael Állam,
  • Japán,
  • Kazahsztán,
  • Kínai Népköztársaság,
  • Kirgizisztán,
  • Koreai Köztársaság,
  • Oroszországi Föderáció,
  • Szingapúr,
  • Török Köztársaság,
  • Ukrajna,
  • Üzbegisztán.

Amennyiben a fent említett országokból érkező magyar és nem magyar állampolgárok belépésénél kétség merül fel az üzleti célt igazoló dokumentum hitelességével kapcsolatban, úgy a hatóságok megtagadhatják a belépést a beutazni vágyók előtt. Azzal kapcsolatban azonban nem tartalmaz részletszabályokat a Rendelet, hogy tartalmilag/formailag milyen igazolást szükséges bemutatnia az utazónak.

„Tervezett üzleti utazás esetén javasoljuk, hogy utazás előtt körültekintően tájékozódjanak, kövessék a híreket, mert az elmúlt napokban a fentiekben jelzett országok listája többször módosult, bővült” – mondta el Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS