2021. március 1-től ismét szigorodtak Magyarországon a határátlépésre vonatkozó szabályok. Mostantól szigorúbban ellenőrzik a gazdasági, illetve üzleti célból utazó magyar és nem magyar állampolgárokat egyaránt. Külön elbírálás alá esnek azonban az Európai Unión belüli és kívüli utazások. A Deloitte szakértői összefoglalták a rendelkezés legfontosabb változásait.
Az Európai Unió tag- vagy tagjelölt államai, az Európai Gazdasági Térség vagy azzal azonos jogállású államok, azaz Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága irányából továbbra is karanténkötelezettség és egyéb korlátozás nélkül léphetnek be azok a magyar állampolgárok, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy a kiutazás célja gazdasági vagy üzleti célú tevékenység volt. Ezen területek állampolgára, vagy 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személye szintén karanténkötelezettség nélkül léphet be Magyarország területére, ha gazdasági, illetve üzleti célból érkezik és ezt hitelt érdemlően tudja igazolni a határon megfelelő dokumentum felmutatásával.
Az EU-n kívüli országok tekintetében, a 4/2021. (III. 1.) KKM rendelet értelmében, csak az abban felsorolt országokból engedélyezett a belépés gazdasági, illetve üzleti célú utazásnál. A listán szereplő országokból hazatérő magyar állampolgárok, továbbá az országok állampolgárai vagy az államokban 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személyek karanténkötelezettség nélkül beléphetnek, ha hitelt érdemlően igazolják az utazás célját. A könnyítés az alábbi országok esetében alkalmazható:
Amennyiben a fent említett országokból érkező magyar és nem magyar állampolgárok belépésénél kétség merül fel az üzleti célt igazoló dokumentum hitelességével kapcsolatban, úgy a hatóságok megtagadhatják a belépést a beutazni vágyók előtt. Azzal kapcsolatban azonban nem tartalmaz részletszabályokat a Rendelet, hogy tartalmilag/formailag milyen igazolást szükséges bemutatnia az utazónak.
„Tervezett üzleti utazás esetén javasoljuk, hogy utazás előtt körültekintően tájékozódjanak, kövessék a híreket, mert az elmúlt napokban a fentiekben jelzett országok listája többször módosult, bővült” – mondta el Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.