Útmutató a zöld marketinghez

2021. 07. 16., 11:30

Az elmúlt években egyre fontosabb trenddé vált a fogyasztói társadalom számára a gyártók környezetbarát működése, a vásárolt termékek környezetre gyakorolt hatása, valamint a fenntarthatósági és környezettudatossági jelzők használata egy termék vagy szolgáltatás kapcsán. De milyen fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük a zöld reklámoknak? Milyen úgynevezett „zöld állításokat” használhatnak a vállalkozások a kommunikációjuk során? A Deloitte Meeting Request podcast új adásában ezt a témát járták körül a meghívott szakértők.

Az Európai Bizottság által végzett online felmérés 23 gazdasági ágazatban vizsgálta a COVID-19 járvány alatti fogyasztói szokásokat. A felmérés eredménye szerint 2020-ban a vásárlók több környezettudatos döntést hoztak, vagyis hajlandóak voltak többet fizetni a zöld jelzésekkel vagy üzenetekkel ellátott szolgáltatásokért, termékekért. A magyar háztartások 22,6 százalékában többségben figyelembe veszik a vásárlások környezeti hatásait, és ez a szám évről évre egyre növekszik. Az uniós háztartások 67 százalékában, a hazai háztartásoknak pedig a 71,7 százalékában fizettek már többet egy termékért, ha annak feltételezhetően pozitív környezeti hatásai voltak.

Egyre vonzóbb hívószó tehát a fenntarthatóság, melyet a vállalatok zöld állításokkal igyekeznek kihangsúlyozni. Ez a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét sem kerülte el: a fokozódó fogyasztói érdeklődés és az egyre erősödő információs zaj miatt a hatóság kiadott egy tájékoztatást a vállalkozások számára, ami ezen a területen is segíti a jogkövető magatartást és iránymutatást ad a zöld állításokkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok kialakításában.

Piaci felmérések szerint ugyanis növelni kéne a vállalkozások tudatosságát ezen a téren. 2020-ban egy nemzetközi fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő szervezet kutatást készített, amelyben ötszáz honlapot vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az ott közölt környezetvédelmi állítások megfelelnek-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak. „Az állítások 42 százaléka valószínűsíthetően nem volt jogszerű, mert az adott cég például úgy használt zöld jelzőket – például öko, fenntartható, természetes –, hogy ehhez semmilyen magyarázatot vagy indoklást nem fűzött” – mondja dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője. „Az is előfordult, hogy a cégek olyan környezetvédelemre utaló logóval látták el termékeiket, amelyet semmilyen tanúsító szervezet nem akkreditált. Tehát nagyon nagy szerepe van minden olyan jellegű tájékoztatásnak, ami a vállalatok tudatosságát növeli” - teszi hozzá.

Tisztességes zöldmarketinggel a versenyelőnyért

Rajnai Tamás, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímavédelmi Tanácsadási Csapatának menedzsere szerint bizonyos cégek pusztán figyelmetlenségből vagy tájékozatlanságból közölnek fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható állításokat, - sokszor hiányzik egy szervezeten belül az a komplex, a környezetvédelmi és társadalmi hatásokat is figyelembe vevő és számszerűen értékelni tudó szaktudás, mely egy ilyen állítás megalapozásához szükséges.

Erre reagálva dr. Német Noémi, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vizsgálója előzetesen elmondta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elvárásai e téren azonosak a bármely más marketingkommunikáció esetében megfogalmazott elvárásokkal, így például kifejezetten fontos, hogy a vállalkozások valós és igazolható állításokat tegyenek, továbbá egyértelműen határozzák meg az azokat. Derüljön ki a kommunikációból, hogy a zöld kijelentés a termék vagy szolgáltatás mely aspektusára vonatkozik. Főleg az olyan általánosan megfogalmazott üzenetek esetében, mint a „környezetbarát” vagy a „fenntartható”, hiszen további pontosítás nélkül a fogyasztók azt feltételezhetik, hogy ez a jelző a termék teljes életútjára vonatkozik.”

A szakember szerint a vállalkozásoknak is érdekében áll a pontos megfogalmazás, hiszen minél közérhetőbben kommunikálnak a termékük környezeti jellemzőiről, annál könnyebben és magabiztosabban dönthetnek a fogyasztók a versengő termékek között. A jogszerűtlen állítások és reklámok viszont komoly presztízsveszteséget okozhatnak, a versenyhivatal pedig akár eljárást is indíthat az adott cég ellen, amelynek következtében jelentős pénzbírságot szabhat ki.

A teljes adás itt hallgatható meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-24 09:10:00
2024 áprilisában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt; a munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS