Új trend a balatoni ingatlanpiacon – divatba jöttek a rönkházak

2019. 06. 21., 16:00

Bár a Velencei-tó egyre népszerűbb, nyaralóvásárláskor még mindig a Balaton a sztár Magyarországon. Újdonság, hogy az üdülőházakon kívül egyre többen keresik az erdőterületeken lévő rönkházakat kikapcsolódási célból is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elárulta, sok élsportoló havi több ezer eurót sem sajnál egy jó állapotban lévő balatoni ingatlan bérleti díjára.

Egyre többen keresgélnek a Velencei-tó melletti településeken, ha nyaralóvásárlásról van szó. A tó környéke rendkívül könnyen elérhető, Budapest nincs messze, ráadásul a vasútközlekedés is jó. Relatíve elérhető áron lehet nyaralókhoz jutni, és gyakorlatilag ugyanazt az élményt nyújtják, mint a Balatonnál.

Ezzel együtt a magyar embernek a Balaton a tengere, ezért legnagyobb tavunk régiója nagyon felkapott. Az erősödés évek óta tart, de újdonság mindig akad, most az, hogy divatba jöttek a rönkházak.

„Kikapcsolódási jelleggel egyre többen keresnek erdőterületeken rönkházakat. Sokan a nyugalom szigeteként tekintenek rájuk, és látják bennük az üzleti lehetőséget is. Tehát befektetési és rekreációs szempontból is nő az érdeklődés irántuk” – magyarázta Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Ami a balatoni nyaralók piacát illeti, a szakember azt mondja, hogy az északi és a déli part egyaránt kedvelt. Előbbi híres a strandjairól, ott inkább az exkluzivitásra és a minőségre figyelnek. Vízparti panorámás ingatlanok ugyanakkor nincsenek, hiszen az üdülők vagy a vízparton vannak, de nincs pazar kilátás, vagy a hegyoldalba építik őket, de akkor messzebb vannak a Balatontól.

Gadanecz Zoltán érdekességként említette, hogy komplett épületeket is el lehet adni. Ezeket jellemzően két-három részre osztják a vevők, egyet laknak, a maradékot pedig kiadják, így próbálják hasznosítani. Előfordul az is, hogy kisebb apartmanokat vásárolnak meg, és ezeket akár nagyobb társaságoknak is rendelkezésre bocsátják.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elárult egy kulisszatitkot is. Mint fogalmazott, külföldi élsportolók hajlandóak akár havi több ezer eurót is kifizetni egy olyan Balaton-parti házért, ami medencés, szép állapotú és központi helyen van.

Aki Spanyolországból idejön akár a kézilabda, akár más sportág miatt, annak általában a jövedelme lehetővé teszi, hogy sok százezer forintért vegyen ki egy házat. Számukra presztízs kérdés, hogy ugyanolyan életszínvonaluk legyen, mint amihez hozzászoktak a hazájukban” – fogalmazott a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS