A tőzsdén jegyzett vállalatok kevesebb mint harmada számít fenntarthatónak az uniós zöld keretrendszer mutatói alapján – hívja fel a figyelmet az EY 11 tagországot elemző tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért egyre több cég gazdasági tevékenységét szabályozná; a társaságoknak azonban nehézséget okoz még a kritériumok értelmezése is. Idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezet lehet érintett.
Határozott lépéseket vár el a vállalatoktól az Európai Unió annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a meghatározott klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel ezért létrehozott egy közös nyelvet, ami minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.
„A taxonómiai beszámolókból a pénzügyi szereplők és a nyilvánosság is összehasonlítható információkat kaphat arról, mit tesznek a uniós társaságok a klíma védelme érdekében. A rendelet fokozatosan terjed ki a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoktól egészen kkv-kra a következő években. Ennek eredményeként az Európai Unióban közel 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz. Itthon akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet a szabályozás” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.
Az első pénzügyi évben közzétett taxonómiai beszámolókat 11 uniós tagállamban (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svédország) elemző EY-jelentés szerint a vizsgált tőzsdei cégek bevételének átlagosan 27 százaléka, míg a működési költéseik (OpEx) 28 százaléka számított fenntarthatónak a kontinensen. A rendelet elvárásainak mindkét területen leginkább Ausztria és Finnország felelt meg.
„Bár a Taxonómiával járó jelentéstételi folyamat egyelőre egyszerűsített, az elemzett cégek mégis nehezen tudnak megfelelni a szabálynak. A kutatásunk rámutat, hogy még egyes fogalmak és a kritériumok értelmezése sem mindig egyszerű” – hangsúlyozta Lukács Ákos. A szakember hozzátette, hogy az érintett vállalatoknak kötelező lenne átlátniuk a rendelet elvárásait, különben forrásoktól, támogatásoktól eshetnek el, nem is beszélve arról, hogy hosszú távon a vevőik és munkavállalók bizalma is csökkenhet az irányukba.
A bevételi oldalon a legjobban teljesítő iparágak közé az építőipar, az infrastruktúra és az ingatlan került (58%), míg a működési költségek szempontjából a bányászat, illetve az energetikai és közüzemi szektor (59 százalék) emelkedett ki. Ez utóbbit a társaságok elsősorban épületek felújításával, energiahatékony berendezések telepítésével és napelemes energiatermeléssel érték el. A tőzsdén jegyzett vállalkozások a tőkekiadásaik (CapEx) során mutatták fel a legkisebb környezeti terhelést. Ezek több mint harmada (35 százalék) a fenntartható sávba esett.
Az elemzett szervezetek a jelentéstétel során négy fő kihívással szembesültek. Ide tartozik a Taxonómia elfogadása után rendelkezésre álló rövid időkeret és a megfelelő folyamatok hiánya, de gondot okoztak az információszerzéssel kapcsolatos nehézségek valamint, hogy túl sokféleképpen lehet értelmezni a szabályozási követelményeket. A felkészülés során az érintett cégeknek ezekre a területekre különösen figyelniük kell, hogy a következő alkalommal maradéktalanul eleget tehessenek a jelentéstételi kötelezettségüknek.
A sörrajongók kérései alapján összerakott receptből született meg.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.