Több mint ezer magyar cégnek kell majd beszámolnia a fenntartható működéséről az EU-nak

2023. 03. 22., 19:39

A tőzsdén jegyzett vállalatok kevesebb mint harmada számít fenntarthatónak az uniós zöld keretrendszer mutatói alapján – hívja fel a figyelmet az EY 11 tagországot elemző tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért egyre több cég gazdasági tevékenységét szabályozná; a társaságoknak azonban nehézséget okoz még a kritériumok értelmezése is. Idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezet lehet érintett.

  • A tőzsdén jegyzett vállalatok kevesebb mint harmada számít fenntarthatónak az uniós zöld keretrendszer mutatói alapján – hívja fel a figyelmet az EY 11 tagországot elemző tanulmánya.

Határozott lépéseket vár el a vállalatoktól az Európai Unió annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a meghatározott klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel ezért létrehozott egy közös nyelvet, ami minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.

„A taxonómiai beszámolókból a pénzügyi szereplők és a nyilvánosság is összehasonlítható információkat kaphat arról, mit tesznek a uniós társaságok a klíma védelme érdekében. A rendelet fokozatosan terjed ki a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoktól egészen kkv-kra a következő években. Ennek eredményeként az Európai Unióban közel 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz. Itthon akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet a szabályozás” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.

Az első pénzügyi évben közzétett taxonómiai beszámolókat 11 uniós tagállamban (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svédország) elemző EY-jelentés szerint a vizsgált tőzsdei cégek bevételének átlagosan 27 százaléka, míg a működési költéseik (OpEx) 28 százaléka számított fenntarthatónak a kontinensen. A rendelet elvárásainak mindkét területen leginkább Ausztria és Finnország felelt meg.

„Bár a Taxonómiával járó jelentéstételi folyamat egyelőre egyszerűsített, az elemzett cégek mégis nehezen tudnak megfelelni a szabálynak. A kutatásunk rámutat, hogy még egyes fogalmak és a kritériumok értelmezése sem mindig egyszerű” – hangsúlyozta Lukács Ákos. A szakember hozzátette, hogy az érintett vállalatoknak kötelező lenne átlátniuk a rendelet elvárásait, különben forrásoktól, támogatásoktól eshetnek el, nem is beszélve arról, hogy hosszú távon a vevőik és munkavállalók bizalma is csökkenhet az irányukba.

A bevételi oldalon a legjobban teljesítő iparágak közé az építőipar, az infrastruktúra és az ingatlan került (58%), míg a működési költségek szempontjából a bányászat, illetve az energetikai és közüzemi szektor (59 százalék) emelkedett ki. Ez utóbbit a társaságok elsősorban épületek felújításával, energiahatékony berendezések telepítésével és napelemes energiatermeléssel érték el. A tőzsdén jegyzett vállalkozások a tőkekiadásaik (CapEx) során mutatták fel a legkisebb környezeti terhelést. Ezek több mint harmada (35 százalék) a fenntartható sávba esett.    

Az elemzett szervezetek a jelentéstétel során négy fő kihívással szembesültek. Ide tartozik a Taxonómia elfogadása után rendelkezésre álló rövid időkeret és a megfelelő folyamatok hiánya, de gondot okoztak az információszerzéssel kapcsolatos nehézségek valamint, hogy túl sokféleképpen lehet értelmezni a szabályozási követelményeket. A felkészülés során az érintett cégeknek ezekre a területekre különösen figyelniük kell, hogy a következő alkalommal maradéktalanul eleget tehessenek a jelentéstételi kötelezettségüknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS