Távol-keleti nyitás a GDPR-ban

2019. 01. 30., 12:30

Az Európai Bizottság elfogadta a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozatot, ezzel megteremtve a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét. A döntés jelentős előnyökkel jár a japán üzleti kapcsolatokkal bíró uniós cégek számára – olvasható a Deloitte közleményében.

Az Európai Bizottság döntésének eredményeként azoknak a társaságoknak, melyeknek anyavállalata Japánban van, vagy kereskedelmi kapcsolatokkal bírnak a távol-keleti országban, nem kell többé aggódniuk a munkavállalóik, ügyfeleik, esetlegesen beszállítóik személyes adatainak az Európai Gazdasági Térségen (EGT: EU, Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli országokba történő továbbításának jogszerűsége miatt.

Az adatvédelmi szabályok értelmében a személyes adatokat kezelő társaságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a GDPR szabályainak betartására, ha EGT-n kívülre, azaz ún. harmadik országba továbbítanak adatot. Ilyen harmadik országba történő adattovábbítás ugyanis csak abban az esetben lesz jogszerű, ha az Európai Bizottság megfelelőségi határozatban megállapította, hogy a szóban forgó ország megfelelő védelmi szintet biztosít, vagy garanciákat alkalmaz, így például terjedelmes kötelező erejű vállalati szabályokat (BCR), vagy ún. modell klauzulákat fogad el, vagy az előzőek hiányában különös helyzetekben megengedett eltéréseket biztosít a jogszabály.

Azokban az esetekben, ahol az Európai Bizottság úgy határoz, hogy az EGT-n kívüli ország megfelelő védelmi szintet biztosít, az adattovábbításhoz nincs szükség külön engedélyre, vagy további garancia meglétére. A megfelelőségi határozat önmagában elégséges alappal szolgál mindaddig, amíg hatályban van. Az Európai Bizottság eddig néhány ország vonatkozásában fogadott el megfelelőségi határozatot, ezek közt említhető például az Egyesült Államok, Izrael, Svájc, vagy Kanada. A kör 2019. január 23-tól Japánnal bővült, miután az EB és a távol-keleti ország kormánya úgy döntött, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek tekintik és a megfelelőségi határozat szigorú adatvédelmi garanciák alapján lehetővé teszi a személyes adatok szabad áramlását a két gazdaság között, további engedély, vagy garanciák igénylése nélkül.

„A most elfogadott megfelelőségi határozattal a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét alakítjuk ki. Az európaiak személyes adatai a Japánba történő továbbítás esetén is erős védelmet élveznek majd. Vállalkozásaink számára szintén előnyös lesz a 127 milliós fogyasztói piachoz való kiváltságos hozzáférés. Az adatvédelembe való beruházás kifizetődő: ez a szabályozás példaként szolgál majd a jövőbeli partnerségek számára e kulcsfontosságú területen, és hozzájárul a globális szabványok meghatározásához” – mondta el a megállapodás kapcsán Věra Jourová, igazságügyért felelős európai uniós biztos.

„Az Európai Bizottság további harmadik országokkal is folytat megfelelőségi tárgyalásokat, így a jövőben még várhatunk hasonló bejelentéseket, amelyek szintén pozitívan érintik majd a vállalkozásokat. Addig is azonban, amíg ezek a megállapodások megszületnek célszerű felülvizsgálniuk a cégeknek az EGT-n kívüli országokban meglévő kereskedelmi kapcsolataikat és az azokban megvalósuló személyes adattovábbítási gyakorlatot. Ezáltal ugyanis képesek lesznek gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni az új szabályokhoz, illetve egy GDPR által elvárt megfelelési szintet tudnak biztosítani a mindennapi működés során” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS