Távol-keleti nyitás a GDPR-ban

2019. 01. 30., 12:30

Az Európai Bizottság elfogadta a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozatot, ezzel megteremtve a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét. A döntés jelentős előnyökkel jár a japán üzleti kapcsolatokkal bíró uniós cégek számára – olvasható a Deloitte közleményében.

Az Európai Bizottság döntésének eredményeként azoknak a társaságoknak, melyeknek anyavállalata Japánban van, vagy kereskedelmi kapcsolatokkal bírnak a távol-keleti országban, nem kell többé aggódniuk a munkavállalóik, ügyfeleik, esetlegesen beszállítóik személyes adatainak az Európai Gazdasági Térségen (EGT: EU, Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli országokba történő továbbításának jogszerűsége miatt.

Az adatvédelmi szabályok értelmében a személyes adatokat kezelő társaságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a GDPR szabályainak betartására, ha EGT-n kívülre, azaz ún. harmadik országba továbbítanak adatot. Ilyen harmadik országba történő adattovábbítás ugyanis csak abban az esetben lesz jogszerű, ha az Európai Bizottság megfelelőségi határozatban megállapította, hogy a szóban forgó ország megfelelő védelmi szintet biztosít, vagy garanciákat alkalmaz, így például terjedelmes kötelező erejű vállalati szabályokat (BCR), vagy ún. modell klauzulákat fogad el, vagy az előzőek hiányában különös helyzetekben megengedett eltéréseket biztosít a jogszabály.

Azokban az esetekben, ahol az Európai Bizottság úgy határoz, hogy az EGT-n kívüli ország megfelelő védelmi szintet biztosít, az adattovábbításhoz nincs szükség külön engedélyre, vagy további garancia meglétére. A megfelelőségi határozat önmagában elégséges alappal szolgál mindaddig, amíg hatályban van. Az Európai Bizottság eddig néhány ország vonatkozásában fogadott el megfelelőségi határozatot, ezek közt említhető például az Egyesült Államok, Izrael, Svájc, vagy Kanada. A kör 2019. január 23-tól Japánnal bővült, miután az EB és a távol-keleti ország kormánya úgy döntött, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek tekintik és a megfelelőségi határozat szigorú adatvédelmi garanciák alapján lehetővé teszi a személyes adatok szabad áramlását a két gazdaság között, további engedély, vagy garanciák igénylése nélkül.

„A most elfogadott megfelelőségi határozattal a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét alakítjuk ki. Az európaiak személyes adatai a Japánba történő továbbítás esetén is erős védelmet élveznek majd. Vállalkozásaink számára szintén előnyös lesz a 127 milliós fogyasztói piachoz való kiváltságos hozzáférés. Az adatvédelembe való beruházás kifizetődő: ez a szabályozás példaként szolgál majd a jövőbeli partnerségek számára e kulcsfontosságú területen, és hozzájárul a globális szabványok meghatározásához” – mondta el a megállapodás kapcsán Věra Jourová, igazságügyért felelős európai uniós biztos.

„Az Európai Bizottság további harmadik országokkal is folytat megfelelőségi tárgyalásokat, így a jövőben még várhatunk hasonló bejelentéseket, amelyek szintén pozitívan érintik majd a vállalkozásokat. Addig is azonban, amíg ezek a megállapodások megszületnek célszerű felülvizsgálniuk a cégeknek az EGT-n kívüli országokban meglévő kereskedelmi kapcsolataikat és az azokban megvalósuló személyes adattovábbítási gyakorlatot. Ezáltal ugyanis képesek lesznek gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni az új szabályokhoz, illetve egy GDPR által elvárt megfelelési szintet tudnak biztosítani a mindennapi működés során” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.
2024-04-15 10:10:10
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS