Távmunka vs. home office

2021. 02. 19., 11:30

A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.

Főként a távmunka standard törvényi szabályaitól eltérő, a járványra tekintettel meghozott speciális kormányrendeleti rendelkezésekről olvashattunk sokat, kevesebb szó esett a békeidőben irányadó általános szabályokról – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője. Az alábbiakban a távmunka ill. home office törvényi szabályaira és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra fókuszálunk.

Az Mt. szerint a távmunka és a home office nem azonos fogalmak

A távmunka és a home office a magyar munkajogi nyelvezetben nem azonos fogalmak, bár a gyakorlatban eddig sok esetben szinonimaként használták őket a távmunka megjelölésére. A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyve (Mt.) definíciója szerint olyan tevékenység, amit a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen, számítástechnikai eszközzel végez, és annak eredményét elektronikusan továbbítja. Távmunkavégzés csak akkor folytatható, ha erről a felek munkaszerződésben megállapodtak.

Ettől eltérően a home office intézményének nincs jogszabályi definíciója, azonban az élő gyakorlatban tulajdonképpen egyfajta részleges távmunkavégzést jelent, és bármely munkaköri feladat ellátható ennek keretében. A gyakorlatban a home office keretében a munkavállaló a heti munkanapjainak egy részén - pl. heti 1-2 nap - otthonából dolgozik, erről a felek gyakran írásban is megállapodnak, egyes munkáltatóknál pedig egyoldalú munkáltatói szabályzat teszi lehetővé és határozza meg a szabályait. A koronavírus járvány felszínre hozta a home office kodifikálásának indokoltságát, az ősszel ígért Mt. módosításról azonban még nincs hír.

Távmunka: speciális szabályok

A távmunkavégzéshez a munkavállaló otthonát előzetesen munkavédelmi szempontból minősíteni – auditálni – kell, hogy a biztonságos munkavégzés – melyért távmunka esetén is a munkáltató felel – biztosított legyen.

Az audit vizsgál egyebek mellett; érintésvédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai szempontokat, a természetes fényviszonyokat, fűtési és szellőztetési körülményeket, lehetőségeket. A munkavégzés helye távmunka esetén nem a munkavállaló teljes lakása, csupán az a helyisége, ahol a munkavégzés történik, ahol a munkavégzés helye kialakításra kerül.

Az auditot követően a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkavégzéshez hazavitt, a munkáltató által biztosított munkaeszközök előzetes munkáltatói vizsgálata, kockázatértékelése szintén szükséges, az eszközök biztonságos állapotának fenntartásáról pedig ezután a munkavállaló gondoskodik. A sikeres auditot követően a munkaviszonyt a gyakorlatban a következő sajátosságok jellemzik.

Munkaidő, szabadság kezelése távmunka esetén

Amennyiben a felek nem állapodnak meg másként, a távmunkavégzés kötetlen munkarendben zajlik, azaz a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét. Ez egyúttal azzal is jár, hogy nincs munkaidő-nyilvántartási kötelezettség, egyúttal fogalmilag kizárt a rendkívüli munkavégzés - azaz a túlóra - is. Természetesen annak semmi akadálya, hogy a felek kötött munkarendben állapodjanak meg a távmunkavégzés idejére is, pont úgy, mintha a munkavállaló az irodában dolgozna. Ebben az esetben a munkavállalónak a beosztott munkaidőben kell rendelkezésre állnia (például telefonon vagy e-mailen elérhetőnek kell lennie).

A szabadság kivétele természetesen távmunkavégzés esetén is ugyanúgy történik, mint más egyéb esetben. A kiadott szabadság napjai alatt a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állnia, nem kell munkát végeznie. A szabadságot – kötetlen munkarend esetén is – nyilván kell tartani.

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít, így az otthon dolgozók sincsenek teljesen elszigetelve a munkahelyi történésektől. A munkáltató azt is biztosítja a távmunkát végző munkavállaló részére, hogy a munkavállaló a cég területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

Távmunkavégzés esetén jellemző, hogy a munkavállaló nagyobb önállósággal dolgozik, mint a nem távmunkás munkavállalók, a munkáltató utasítási joga pedig kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Azonban a munkáltató a munkavégzést távmunka esetén is ellenőrizheti. Az ellenőrzés szabályairól a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg, a törvény azonban bizonyos korlátokat szab az ellenőrzésnek a munkavállalói magánszféra védelmében. Az ellenőrzést a munkáltató köteles előzetesen bejelenteni a munkavállaló részére, és az ellenőrzés nem jelenthet sem a munkavállaló sem pedig az ott élő más személy(ek) számára aránytalan terhet. Így például nem folytathat ellenőrzést a munkáltató előzetes bejelentés nélkül, vagy munkaidőn kívül.

A veszélyhelyzet időszakára vonatkozóan rendelet szabályozza, milyen könnyítéssekkel élhet a munkáltató a távmunka kapcsán.

Mire ad lehetőséget a home office?

Tekintettel arra, hogy a home office intézményének nincsenek rögzített szabályai, a távmunkára vonatkozó fenti szabályokat home office esetében nem kell alkalmazni. Ha tehát a munkavállaló heti 1–2 napon a munkáltatója tudtával, beleegyezésével otthonról dolgozik, ennek nem előfeltétele a lakás előzetes auditja, és a munkaidő-beosztás sem lesz erre az időre kötetlen.

Mindkét esetben igaz, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak mindazon költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült. Ilyen költség lehet mind távmunka, mind pedig home office esetén az internet költsége, de akár a fűtés vagy a világítás többletköltsége is. A viták elkerülése érdekében érdemes a feleknek előzetesen megállapodni arról, hogy a munkáltató milyen költséget milyen mértékben vagy összegig térít meg.

Mivel a home office a munkavállalók számára igen vonzó és ezért széles körben biztosított lehetőség, ennek – beharangozott ám eddig elmaradt – szabályozása tiszta helyzetet teremtene számos fontos szempontból, és világosan különbséget tenne a távmunka és a home office intézménye között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS