Szembejön a valóság – Miért nem látja a menedzsment, hogy mekkora válságba került a cég?

2020. 04. 09., 10:35

„Néhány éve kezdtem el egy – akkor még – egészséges(nek tűnő) vállalkozás fejlesztését. Nem tudtam, hogy a legtöbb válsághelyzet felé tartó cég működésében van egy természetes jelenség, amit „realitásszakadéknak” hívnak. Velem, velünk is megtörtént.” Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő írása.

A cég akkor már mintegy 6–9 hónapja a korábbitól lényegesen elmaradó eredményességgel működött, de megfelelő valós idejű mutatók hiányában ez nem látszott a számokon. Hogy miért? Minden cégben vannak tartalékok. Most különösen igaz ez, hiszen a már-már példátlanul hosszú növekedési időszak során rengeteg tartalék tudott beépülni a rendszerekbe. Ez azt is jelenti, hogy egy tartós fellendülés során a valós teljesítmény is valamivel jobb, mint amit a könyvek mutatnak. Ennek a fonákja ugyanakkor az, hogy amikor egy cég elindul lefelé, akkor először ezeket a nehezen kimutatható tartalékokat kezdi – észrevétlenül – felélni. Átmenetileg tehát nem tűnik annyira rossznak a helyzet, mint amilyen valójában. Sajnos vagy sem: én akkor érkeztem meg a céghez, amikor a tartalékok felélése éppen befejeződött, és ez oda vezetett, hogy hihetetlen gyorsasággal kezdett a kimutatható eredményesség beomlani (legalábbis az a része, amelyik naprakész számok hiányában kimutatható volt, a másik részét csak utólag sikerült rekonstruálni). Azonnali válságkezelési intézkedésekre volt szükség.

Kockázatok és bénultság

Ez pedig azért rettentően kockázatos, mert gyakorlatilag egyik napról a másikra szembesült a menedzsment egy likviditási válsággal, ami óriási nyomást helyezett az érintettekre, tulajdonosi és felsővezetői szinten egyaránt. Az ilyen nyomás nem hasonlítható össze a hétköznapi stresszel. Nagyon gyakran bezárkózáshoz és döntési bénultsághoz vezet – ráadásul pont olyan helyzetben, amikor a korábbi gyakorlathoz képest sokkal rugalmasabbnak és gyorsabbnak kellene lennünk. Ha valakinek, akkor a tulajdonosoknak vagy segítőiknek ezt észre kell venniük.

Előre jelezni, lefúrni és ellenőrizni

Vannak cégek – nem sok –, amelyek előrejelző mutatókkal is rendelkeznek. Ők jó eséllyel hamarabb észlelik ezeket a helyzeteket. Ha ez rendelkezésre áll, annál jobb, élni kell vele. Ha nem, akkor a legkevesebb, amit tehetünk, hogy a likviditási helyzetünket előre jelezzük 12–18 hónapra (kezdjük heti és havi likviditással, és onnan építkezzünk). Legyünk könyörtelenül őszinték abban a kérdésben, hogy mire van szükség a cég likviditási helyzetének fenntartásához! Ha elfogy a pénz, kényszerpályára kerülünk.

Nagyon gyorsan a számok mélyére kell látnunk (lefúrás). Fel kell tárni a valós helyzetet, hogy a válságkezelési tervünket tényekre alapozhassuk. Ebben a napi feladatokat végző könyvelőnk nem biztos, hogy kompetens partner lesz. Sokkal életszerűbb egy tapasztalt külső szakértő bevonása, aki mindenre friss szemmel képes ránézni és feltenni a szervezetben már rég elfeledett kérdéseket. Erre minimálisan szükség van ahhoz, hogy egy reálishoz közeli képet kapjunk cégünk aktuális állapotáról, különösen, ha a cégünk egy „nagyra nőtt kisvállalkozás”, amelynek tevékenysége már rég meghaladja azt, amit adott esetben egy tulajdonos a megfelelő mélységben át tud látni. A saját tapasztalatom, hogy ez a „homályos látás” akár nagyon sokáig is elhúzódhat, értékes hetek és hónapok veszhetnek el, ami a cég fennmaradásába is kerülhet.

Akadt olyan cég, amelynél naprakész könyvelés hiányában még a valós helyzetet sem tudtuk pontosan értékelni. Ez oda vezetett, hogy a következő évi terv is a realitást nélkülöző kimutatásokon alapult, ez pedig utóbb újabb frusztrációhoz vezetett. Abban szerencsénk volt, hogy egy eszközeladásból olyan likviditás érkezett a cégbe, amely biztosította a működés finanszírozását a legnehezebb időszakban (javaslom ezt az opciót már az első nekifutáskor komolyan mérlegelni). De a túlélésünket nem alapozhatjuk a szerencsére.

A megfelelő szintű paranoia nem haszontalan ebben a helyzetben (ellenőrzés). Érdemes a likviditási szempontból legfontosabb tényezőket mindaddig megkérdőjeleznünk, amíg nem látjuk át pontosan, hogy milyen hatása van a cégünkre pénzügyi szempontból. Kell, hogy legyen valaki körülöttünk, aki ennek utánanéz, leás a részletek mélyére és addig gyűri a számokat, amíg nem képes megadni a választ a kérdésünkre.

A menedzsment a válságkezelés során… és utána

Ahogy korábban írtam, sok esetben ezek a helyzetek a békeidőben jól teljesítő menedzsment teljesítményének csökkenéséhez vezetnek. Itt nem kritikáról beszélünk. Egyszerűen az történik, hogy a gyakorlott vezető olyan helyzetbe kerül, amely idegen számára. Ezt pedig súlyosbítja egy természetes jelenség: „aki bent van, az nem tud kívülről ránézni”. Hónapok, évek óta nézi ugyanazokat a számokat, a kapacitását teljes mértékben lekötik a napi ügyek. Nem képes a megszokottól teljesen eltérő intézkedéscsomagban gondolkodni, és azt eredményesen, gyorsan végrehajtani. Egy piaci keresleti válság esetén – amilyenben most is vagyunk – nem a menedzsment felelős a cég helyzetéért, de neki kell megtalálnia a kivezető utat. Ez jellemzően más képességet kíván, mint a napi menedzsment. Érdemes komolyan megfontolni, hogy kik segíthetnek ebben.

Krausz Zoltán
vállalatépítési szakértő
www.vallalatepites.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 22., 13:09
Vezetői stílusom szerves része a folyamatos és drasztikusan őszinte visszajelzés, de ezt nagyon szépen be tudom csomagolni – mondta az Üzletemnek Hortobágyi László, a Nova Human Resource Kft. új üzletágának igazgatója.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-25 17:38:56
4 millió eurós képzési projektet indított Magyarország piacvezető higiéniai papírgyártója, a Vajda-Papír több mint 500 munkavállalójának, köztük annak a 60 új foglalkoztatottnak, akik Európa legmodernebb higiéniai papírgyára, a dunaföldvári gyár tavalyi, 64,2 millió eurós fejlesztésének köszönhetően csatlakoztak a céghez.
2023-03-25 16:38:35
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS