Rossz számlával bukhatjuk az otthonfelújítási támogatást

2021. 07. 22., 18:30

Alaposan felpörgette az építőipart az utóbbi idők egyik legnagyobb volumenű lakásfelújítási támogatási programja. A 2021. január 1-jével startolt otthonfelújítási támogatással együtt a lakásfelújítási szakmunkákhoz kapcsolódó számlázási kérdések is előtérbe kerültek.

Jelentősen visszaszorult a szürkegazdaság az utóbbi idők adóelkerülés elleni intézkedéseinek köszönhetően. Ezt a tendenciát vélhetően az otthonfelújítási támogatás bevezetése is tovább erősíti, hiszen a támogatás igénybevételének egyik sarokköve, hogy az elvégzett építési vagy szerelési tevékenységről számlával rendelkezzünk. A támogatás megszerzése kapcsán nem mindegy ugyanakkor, hogy pontosan milyen számlát is kapunk.

Az otthonfelújítási támogatás bevezetése bizonyos szempontból új helyzetet teremtett mind az építőipari szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán. Korábban ugyanis, ha az adott munka összege nem érte el a 900 ezer forintot és a magánszemély sem kérte kifejezetten a számla kiállítását (és készpénzes volt a fizetés), úgy a szolgáltatásnyújtó nyugta kiállításával is bizonylatolhatta az ügyletet. „Ez a szabály most sem változik, ugyanakkor támogatás igénybevételéhez mindenképp szükséges az áfatörvény szerint kiállított számla, ezért a magánszemélyek oldalán is jelentősen megnőtt a számlaadásra vonatkozó igény. Ez mind a szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán egy – a korábbi gyakorlathoz képest – megváltozott adminisztrációs folyamatot igényel, amin végső soron sok pénz múlhat" – mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Nem mindegy tehát, hogy a szakember által kiállított számla valóban megfelel-e az áfa-törvényben foglalt feltételeknek. Fontos, hogy ha a szakipari munkát elvégző cég külföldi, akkor rendelkezni kell magyar adószámmal is, amelyet a számlán is fel kell tüntetni. Azaz, külföldi adóalany által kiállított számla csak abban az esetben fogadható el, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és ezt a magyar adószámot használja a számlázás során. Ha erre nem figyelünk és egy olyan számla alapján kérjük vissza a pénzt az államtól, amelyen a számla kiállító magyar adószáma nem szerepel, akkor elveszíthetjük a támogatást.

„A vonatkozó jogszabály azt is előírja, hogy csak is olyan számla fogadható el, mellyel összefüggésben a számla kiállítója teljesítette az adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét. Ez mindenképp fokozott odafigyelést igényel számla kiállító oldalon is. E tekintetben kérdéses, ha a számla kiállítója ennek valamely oknál fogva nem tett eleget, úgy azt hogyan lehet korrigálni, az milyen hatással van a támogatás igénylésére" – mondta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Tekintettel arra, hogy az áfatörvény emellett számos egyéb alaki feltételt támaszt egy kiállított számlával szemben, érdemes minden esetben körültekintően eljárni és adott esetben szakértő bevonásával vizsgálni a számlázási feltételek maradéktalan teljesülését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS