Perlusz László: A kkv-k felzárkózását is ösztönzik az iparűzési adó tervezett változásai

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 02. 18., 10:00

A Nemzeti Versenyképességi Tanács IPA-javaslata a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést – mondta az Üzletemnek adott interjúban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.

Jó másfél évtizede szorgalmazzák Magyarországon a helyi iparűzési adó szabályozásának korszerűsítését. Mi ennek a lényege, és várható-e, hogy már 2021-ben „forradalmasítják" az IPA-t?

– Az iparűzési adó minden működő céget terhel, hiszen az árbevétel jelenti az adó alapját, nem a nyereség. Ezzel éppen a kevésbé erős cégeket sújtja, amely nehezen elviselhető teher és korlátozza a fejlődést, a tőkeképzést. Ráadásul, az év végére várható IPA-t előre meg kell, hogy becsüljék és be is kell fizessék az adóalanyok, amely – például a bolti kiskereskedelemben – nem könnyű feladat, hiszen éppen az év végi időszakban ugorhat meg komolyabban a forgalom és ezzel az árbevétel. Mindez tehát jelentős anyagi és adminisztrációs teher is egyben, és az adóelőleg esetleges alulbecslése még bírságot is vonhat maga után. Ezért kértük az első gazdaságvédelmi akcióterv megismerésekor tavaly nyáron, hogy a társasági adó feltöltési kötelezettség eltörlési intézkedés – amely szintén igen komoly és előremutató segítség a vállalkozásoknak – után kerüljön sor az IPA esetén is hasonló könnyítésre, hiszen utóbbi sokkal több céget érint. A Nemzeti Versenyképességi Tanács mostani javaslata éppen ezt tartalmazza, amely vállalkozások – legnagyobb számban a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások – tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést.

Az egyértelmű, hogy a kérdésről egyeztetnie kell a kormányzatnak az önkormányzatokkal, de például a VOSZ is szerepet tud vállalni a folyamatban?

– A VOSZ gazdasági érdekképviselet, a versenyszféra vállalkozásait képviseli, az önkormányzati finanszírozás részletei ebbe nem tartoznak bele. Az azonban nyilvánvaló, hogy az iparűzési adó könnyítés célja a vállalkozások megerősödése, növekedése, amely – ha megvalósul – forgalom- és árbevétel-növekedést jelent, így többlet-bevételt eredményez az önkormányzatok számára is.

– Hogyan segítheti az „új IPA" a vállalkozások versenyképességét? Hogyan lehet helyzetbe hozni a kisebb cégeket?

Fontosnak tartom a javaslat további elemeit is: az amortizációt le lehetne vonni az adó alapjából, ezzel az elavult gépek és termelési eszközök pótlására ösztönzik a vállalkozásokat, amelyek sok esetben éppen ezeken a kiadásokon akarnak spórolni, így biztosítva a továbbélésüket. A fejlesztési célú beruházások ötszörös figyelembe vétele az adó alapjában kifejezetten a technológiai fejlesztéseket és így a felzárkózást ösztönzi, amely a digitalizáció rohamos terjedésével életbevágóan fontos a kisebb cégeknek is.

A törvénymódosítás hogyan segítene abban, hogy a cégek az év végén ne küzdjenek likviditási gondokkal?

– Az előre történő feltöltési kötelezettség helyett utólag fizetendő adó bevezetésével éppen az év végi szükségtelen likviditási zavarok kerülhetők el. Ezzel akár a következő gazdálkodási évre való felkészülés, a munkatársak év végi elismerése és a következő év beruházásainak tervezése (bevállalása) válhat könnyebbé.

A külföldi befektetők egy része nem is tudja értelmezni az IPA-t. Meddig lesz szükség erre az adónemre?

– Helyi adók a legtöbb országban léteznek, a települési önkormányzatok gazdálkodásuk egy részét máshol is saját bevételekből fedezik. A helyi adók egy része jellemzően vagyoni típusú adó (például ingatlanadó), de többféle „mobil" adóalapra kirótt közteher szintén ismert és iparűzési adó is előfordul, például Németországban is. Az IPA Magyarországon az egyik legjelentősebb önkormányzati bevétel, így – hacsak nem történik egy adórendszert érintő komplex átalakítás – valószínűleg még sokáig számolnunk kell vele.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 16., 10:15
A lakásra vonatkozó bérleti jog jelentős értéket is képviselhet. Azonban a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a bérlő a hagyományos értelemben eladja a lakásbérleti jogát. Lehetséges a lakásbérleti jog cseréje? Mire és milyen módon van lehetősége a bérlőnek? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.