Perlusz László: A kkv-k felzárkózását is ösztönzik az iparűzési adó tervezett változásai

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 02. 18., 10:00

A Nemzeti Versenyképességi Tanács IPA-javaslata a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést – mondta az Üzletemnek adott interjúban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.

Jó másfél évtizede szorgalmazzák Magyarországon a helyi iparűzési adó szabályozásának korszerűsítését. Mi ennek a lényege, és várható-e, hogy már 2021-ben „forradalmasítják" az IPA-t?

– Az iparűzési adó minden működő céget terhel, hiszen az árbevétel jelenti az adó alapját, nem a nyereség. Ezzel éppen a kevésbé erős cégeket sújtja, amely nehezen elviselhető teher és korlátozza a fejlődést, a tőkeképzést. Ráadásul, az év végére várható IPA-t előre meg kell, hogy becsüljék és be is kell fizessék az adóalanyok, amely – például a bolti kiskereskedelemben – nem könnyű feladat, hiszen éppen az év végi időszakban ugorhat meg komolyabban a forgalom és ezzel az árbevétel. Mindez tehát jelentős anyagi és adminisztrációs teher is egyben, és az adóelőleg esetleges alulbecslése még bírságot is vonhat maga után. Ezért kértük az első gazdaságvédelmi akcióterv megismerésekor tavaly nyáron, hogy a társasági adó feltöltési kötelezettség eltörlési intézkedés – amely szintén igen komoly és előremutató segítség a vállalkozásoknak – után kerüljön sor az IPA esetén is hasonló könnyítésre, hiszen utóbbi sokkal több céget érint. A Nemzeti Versenyképességi Tanács mostani javaslata éppen ezt tartalmazza, amely vállalkozások – legnagyobb számban a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások – tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést.

Az egyértelmű, hogy a kérdésről egyeztetnie kell a kormányzatnak az önkormányzatokkal, de például a VOSZ is szerepet tud vállalni a folyamatban?

– A VOSZ gazdasági érdekképviselet, a versenyszféra vállalkozásait képviseli, az önkormányzati finanszírozás részletei ebbe nem tartoznak bele. Az azonban nyilvánvaló, hogy az iparűzési adó könnyítés célja a vállalkozások megerősödése, növekedése, amely – ha megvalósul – forgalom- és árbevétel-növekedést jelent, így többlet-bevételt eredményez az önkormányzatok számára is.

– Hogyan segítheti az „új IPA" a vállalkozások versenyképességét? Hogyan lehet helyzetbe hozni a kisebb cégeket?

Fontosnak tartom a javaslat további elemeit is: az amortizációt le lehetne vonni az adó alapjából, ezzel az elavult gépek és termelési eszközök pótlására ösztönzik a vállalkozásokat, amelyek sok esetben éppen ezeken a kiadásokon akarnak spórolni, így biztosítva a továbbélésüket. A fejlesztési célú beruházások ötszörös figyelembe vétele az adó alapjában kifejezetten a technológiai fejlesztéseket és így a felzárkózást ösztönzi, amely a digitalizáció rohamos terjedésével életbevágóan fontos a kisebb cégeknek is.

A törvénymódosítás hogyan segítene abban, hogy a cégek az év végén ne küzdjenek likviditási gondokkal?

– Az előre történő feltöltési kötelezettség helyett utólag fizetendő adó bevezetésével éppen az év végi szükségtelen likviditási zavarok kerülhetők el. Ezzel akár a következő gazdálkodási évre való felkészülés, a munkatársak év végi elismerése és a következő év beruházásainak tervezése (bevállalása) válhat könnyebbé.

A külföldi befektetők egy része nem is tudja értelmezni az IPA-t. Meddig lesz szükség erre az adónemre?

– Helyi adók a legtöbb országban léteznek, a települési önkormányzatok gazdálkodásuk egy részét máshol is saját bevételekből fedezik. A helyi adók egy része jellemzően vagyoni típusú adó (például ingatlanadó), de többféle „mobil" adóalapra kirótt közteher szintén ismert és iparűzési adó is előfordul, például Németországban is. Az IPA Magyarországon az egyik legjelentősebb önkormányzati bevétel, így – hacsak nem történik egy adórendszert érintő komplex átalakítás – valószínűleg még sokáig számolnunk kell vele.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS