Perlusz László: A kkv-k felzárkózását is ösztönzik az iparűzési adó tervezett változásai

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 02. 18., 10:00

A Nemzeti Versenyképességi Tanács IPA-javaslata a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést – mondta az Üzletemnek adott interjúban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.

Jó másfél évtizede szorgalmazzák Magyarországon a helyi iparűzési adó szabályozásának korszerűsítését. Mi ennek a lényege, és várható-e, hogy már 2021-ben „forradalmasítják" az IPA-t?

– Az iparűzési adó minden működő céget terhel, hiszen az árbevétel jelenti az adó alapját, nem a nyereség. Ezzel éppen a kevésbé erős cégeket sújtja, amely nehezen elviselhető teher és korlátozza a fejlődést, a tőkeképzést. Ráadásul, az év végére várható IPA-t előre meg kell, hogy becsüljék és be is kell fizessék az adóalanyok, amely – például a bolti kiskereskedelemben – nem könnyű feladat, hiszen éppen az év végi időszakban ugorhat meg komolyabban a forgalom és ezzel az árbevétel. Mindez tehát jelentős anyagi és adminisztrációs teher is egyben, és az adóelőleg esetleges alulbecslése még bírságot is vonhat maga után. Ezért kértük az első gazdaságvédelmi akcióterv megismerésekor tavaly nyáron, hogy a társasági adó feltöltési kötelezettség eltörlési intézkedés – amely szintén igen komoly és előremutató segítség a vállalkozásoknak – után kerüljön sor az IPA esetén is hasonló könnyítésre, hiszen utóbbi sokkal több céget érint. A Nemzeti Versenyképességi Tanács mostani javaslata éppen ezt tartalmazza, amely vállalkozások – legnagyobb számban a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások – tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést.

Az egyértelmű, hogy a kérdésről egyeztetnie kell a kormányzatnak az önkormányzatokkal, de például a VOSZ is szerepet tud vállalni a folyamatban?

– A VOSZ gazdasági érdekképviselet, a versenyszféra vállalkozásait képviseli, az önkormányzati finanszírozás részletei ebbe nem tartoznak bele. Az azonban nyilvánvaló, hogy az iparűzési adó könnyítés célja a vállalkozások megerősödése, növekedése, amely – ha megvalósul – forgalom- és árbevétel-növekedést jelent, így többlet-bevételt eredményez az önkormányzatok számára is.

– Hogyan segítheti az „új IPA" a vállalkozások versenyképességét? Hogyan lehet helyzetbe hozni a kisebb cégeket?

Fontosnak tartom a javaslat további elemeit is: az amortizációt le lehetne vonni az adó alapjából, ezzel az elavult gépek és termelési eszközök pótlására ösztönzik a vállalkozásokat, amelyek sok esetben éppen ezeken a kiadásokon akarnak spórolni, így biztosítva a továbbélésüket. A fejlesztési célú beruházások ötszörös figyelembe vétele az adó alapjában kifejezetten a technológiai fejlesztéseket és így a felzárkózást ösztönzi, amely a digitalizáció rohamos terjedésével életbevágóan fontos a kisebb cégeknek is.

A törvénymódosítás hogyan segítene abban, hogy a cégek az év végén ne küzdjenek likviditási gondokkal?

– Az előre történő feltöltési kötelezettség helyett utólag fizetendő adó bevezetésével éppen az év végi szükségtelen likviditási zavarok kerülhetők el. Ezzel akár a következő gazdálkodási évre való felkészülés, a munkatársak év végi elismerése és a következő év beruházásainak tervezése (bevállalása) válhat könnyebbé.

A külföldi befektetők egy része nem is tudja értelmezni az IPA-t. Meddig lesz szükség erre az adónemre?

– Helyi adók a legtöbb országban léteznek, a települési önkormányzatok gazdálkodásuk egy részét máshol is saját bevételekből fedezik. A helyi adók egy része jellemzően vagyoni típusú adó (például ingatlanadó), de többféle „mobil" adóalapra kirótt közteher szintén ismert és iparűzési adó is előfordul, például Németországban is. Az IPA Magyarországon az egyik legjelentősebb önkormányzati bevétel, így – hacsak nem történik egy adórendszert érintő komplex átalakítás – valószínűleg még sokáig számolnunk kell vele.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS