Tényleg jó lesz a cégeknek, ha hozzányúlnak az iparűzési adóhoz?

2020. 02. 06., 18:18

Ma már az iparűzési adó sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium keddi közleménye szerint végre az iparűzési adóhoz is eljutott az adófelülvizsgálati program. A Niveus Consulting Group megvizsgálta, kinek kedvezne a beígért új szabályozás.

Az iparűzési adó hatalmas teher

Tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek. Hogy lássuk ennek a nagyságrendjét, társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forinthoz jutott az állam. Ami érdekes tehát, hogy az iparűzési adó háromszor akkora tétel már, mint a társasági adó. Ennek oka egyrészt a társasági adó mértékének folyamatos csökkenése, másrészt az eltérő számítási mód.

Az iparűzési adó alapja ugyanis a nettó árbevétel, csökkentve néhány tétellel, amelyek elsősorban a továbbértékesített termékek, szolgáltatások vételárát engedik levonni az adó alapjából. Ebből adódóan egy kereskedő cégnél elképzelhető, hogy az iparűzési adó alapja közel azonos lesz a nyereséggel. Ezzel szemben azokat a cégeket, akik munkát adnak, beruháznak, tehát a gazdaság motorjai lehetnének, aránytalanul bünteti az adóalap számítási módja azzal, hogy sem az értékcsökkenést, sem a munkához kapcsolódó kifizetéseket nem engedi elszámolni.

Problémás az iparűzési adó a bonyolultsága miatt is. Egy nemzetközi adókomplexitásra irányuló felmérés szerint Magyarország az egyéb adók kategóriában a 91. helyen áll a világon, miközben összesítésben a 31. helyet értük el (megj.: az 1. helyezett a legegyszerűbb adórendszerű ország). Ennek az egyik fő oka a helyi iparűzési adó, aminek egy nagyon speciális adóalapja van, településenként eltérő a mértéke, ráadásul egy teljesen független adóhatóság, az önkormányzat adóosztálya felügyeli, tehát emiatt még egy plusz adóhatósággal kell kapcsolatot tartani.

Ki nyer a változásokkal?

A Niveus Consulting Group szerint azzal, hogy az értékcsökkenést engednék elszámolni, nagy pénzügyi ösztönzést kaphatnak a beruházások. Ha ezt valóban kiegészítik azzal, hogy a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét engedik levonni az iparűzési adó alapjából, akkor – figyelemmel a kutatás-fejlesztést egyébként is megillető társasági adó-kedvezményekkel – tényleg reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre (ez az Információs és Technológiai Minisztérium célszáma). „A vállalatok kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai többszörösen megtérülnek nemzetgazdasági szinten, ezért ez mindenképpen örömteli hír és így az adókedvezmények szerepe K+F beruházási döntéseknél  újra jelentősen erősödhet,k köszönhetően annak, hogy ezáltal közel duplájára emelkedik az összes adómegtakarítás a K+F-et végző cégek esetében” – tette hozzá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

A változások hatása viszont az is, hogy a nagyfoglalkoztató cégek még nagyobb versenyhátrányba kerülnek iparűzési adó szempontból is. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint mindenképpen elgondolkodtató, hogy miért nincsen még csak tervben sem az értékcsökkenés mellett a munkaerőköltség elszámolhatósága is, amikor egyébként is hatalmas a munkavállalói oldalról nyomás a cégeken.

De természetesen a változások legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek, akik további forrástól, sőt, a legnagyobb bevételi forrásuk egy részétől esnek el. Nyilván az sem véletlen, hogy – miután a KSH szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak mintegy kétharmada Budapesthez kötődik – a kutatás-fejlesztési költségek sokszoros leírhatóságával pont a fővárosi költségvetést érinthetné legérzékenyebben ez a változás.

A nem kedvezményezett cégek lehetőségei

Akik sem beruházást, sem kutatás-fejlesztést nem terveznek a közeljövőben, annak maradnak az alternatív iparűzési adó tervezési lehetőségek. Egyrészt – aki megteheti – érdemes megfontolni, hogy olyan településen végezze a cég a tevékenységét, ahol alacsonyabb az iparűzési adó mértéke. Másrészt a kormány által egyébként is támogatott ún. kisadók (KATA, KIVA) az iparűzési adóban is adnak kedvezményt, érdemes ezt megfontolni azoknak a cégeknek, amelyek megfelelnek a feltételeknek.

Javasolt ezen kívül átnézni, hogy nincsenek-e olyan költségek, amiket még le lehetne vonni az iparűzési adó alapjából. Így különösen a közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések területén érdemes átgondolni, hátha van el nem számolt tétel (tapasztalatok alapján sok esetben van). A Niveus Consulting Group szakértői szerint a közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódó bírósági gyakorlat nagyon bizonytalan – itt sem ártana egy alapos újraszabályozás, ha már úgyis hozzányúlnak az iparűzési adó törvényhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-28 17:27:00
A borászok kiválóan alkalmazkodnak a változásokhoz, úttörői a mezőgazdasági újításoknak, és utat mutatnak az egész magyar agrárium számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a 41. Országos Borverseny megnyitóján.
2022-06-28 15:37:00
2021-ben az országnak három olyan megyéje volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen nőtt – olvasható a statisztikai hivatal „Népmozgalom, 2021” című kiadványában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS