Ma már az iparűzési adó sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium keddi közleménye szerint végre az iparűzési adóhoz is eljutott az adófelülvizsgálati program. A Niveus Consulting Group megvizsgálta, kinek kedvezne a beígért új szabályozás.
Az iparűzési adó hatalmas teher
Tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek. Hogy lássuk ennek a nagyságrendjét, társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forinthoz jutott az állam. Ami érdekes tehát, hogy az iparűzési adó háromszor akkora tétel már, mint a társasági adó. Ennek oka egyrészt a társasági adó mértékének folyamatos csökkenése, másrészt az eltérő számítási mód.
Az iparűzési adó alapja ugyanis a nettó árbevétel, csökkentve néhány tétellel, amelyek elsősorban a továbbértékesített termékek, szolgáltatások vételárát engedik levonni az adó alapjából. Ebből adódóan egy kereskedő cégnél elképzelhető, hogy az iparűzési adó alapja közel azonos lesz a nyereséggel. Ezzel szemben azokat a cégeket, akik munkát adnak, beruháznak, tehát a gazdaság motorjai lehetnének, aránytalanul bünteti az adóalap számítási módja azzal, hogy sem az értékcsökkenést, sem a munkához kapcsolódó kifizetéseket nem engedi elszámolni.
Problémás az iparűzési adó a bonyolultsága miatt is. Egy nemzetközi adókomplexitásra irányuló felmérés szerint Magyarország az egyéb adók kategóriában a 91. helyen áll a világon, miközben összesítésben a 31. helyet értük el (megj.: az 1. helyezett a legegyszerűbb adórendszerű ország). Ennek az egyik fő oka a helyi iparűzési adó, aminek egy nagyon speciális adóalapja van, településenként eltérő a mértéke, ráadásul egy teljesen független adóhatóság, az önkormányzat adóosztálya felügyeli, tehát emiatt még egy plusz adóhatósággal kell kapcsolatot tartani.
Ki nyer a változásokkal?
A Niveus Consulting Group szerint azzal, hogy az értékcsökkenést engednék elszámolni, nagy pénzügyi ösztönzést kaphatnak a beruházások. Ha ezt valóban kiegészítik azzal, hogy a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét engedik levonni az iparűzési adó alapjából, akkor – figyelemmel a kutatás-fejlesztést egyébként is megillető társasági adó-kedvezményekkel – tényleg reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre (ez az Információs és Technológiai Minisztérium célszáma). „A vállalatok kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai többszörösen megtérülnek nemzetgazdasági szinten, ezért ez mindenképpen örömteli hír és így az adókedvezmények szerepe K+F beruházási döntéseknél újra jelentősen erősödhet,k köszönhetően annak, hogy ezáltal közel duplájára emelkedik az összes adómegtakarítás a K+F-et végző cégek esetében” – tette hozzá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.
A változások hatása viszont az is, hogy a nagyfoglalkoztató cégek még nagyobb versenyhátrányba kerülnek iparűzési adó szempontból is. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint mindenképpen elgondolkodtató, hogy miért nincsen még csak tervben sem az értékcsökkenés mellett a munkaerőköltség elszámolhatósága is, amikor egyébként is hatalmas a munkavállalói oldalról nyomás a cégeken.
De természetesen a változások legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek, akik további forrástól, sőt, a legnagyobb bevételi forrásuk egy részétől esnek el. Nyilván az sem véletlen, hogy – miután a KSH szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak mintegy kétharmada Budapesthez kötődik – a kutatás-fejlesztési költségek sokszoros leírhatóságával pont a fővárosi költségvetést érinthetné legérzékenyebben ez a változás.
A nem kedvezményezett cégek lehetőségei
Akik sem beruházást, sem kutatás-fejlesztést nem terveznek a közeljövőben, annak maradnak az alternatív iparűzési adó tervezési lehetőségek. Egyrészt – aki megteheti – érdemes megfontolni, hogy olyan településen végezze a cég a tevékenységét, ahol alacsonyabb az iparűzési adó mértéke. Másrészt a kormány által egyébként is támogatott ún. kisadók (KATA, KIVA) az iparűzési adóban is adnak kedvezményt, érdemes ezt megfontolni azoknak a cégeknek, amelyek megfelelnek a feltételeknek.
Javasolt ezen kívül átnézni, hogy nincsenek-e olyan költségek, amiket még le lehetne vonni az iparűzési adó alapjából. Így különösen a közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések területén érdemes átgondolni, hátha van el nem számolt tétel (tapasztalatok alapján sok esetben van). A Niveus Consulting Group szakértői szerint a közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódó bírósági gyakorlat nagyon bizonytalan – itt sem ártana egy alapos újraszabályozás, ha már úgyis hozzányúlnak az iparűzési adó törvényhez.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.