Pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás: újabb bírságok és még több ellenőrzés

2019. 10. 17., 14:15

Az utóbbi időben egyre több bírságot szabott ki a hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény miatt. Ennek legutóbbi módosításai is jelentős számú vállalatot érintenek, de jövő januárban egy új irányelv is megjelenik, melyet követően még több ellenőrzésre lehet számítani.

Számos gazdasági szereplőre ró terhet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szigorú jogszabályi feltételeinek teljesítése. Elsősorban a pénzügyi ágazat és az ingatlanszektor szereplői érintettek leginkább, de közeljövőben átültetésre kerülő AML 5 irányelv (5th directive on anti-money laundering, ötödik pénzmosás elleni irányelv) rendelkezései miatt fokozatosan bővül a Pmt. szerinti átvilágításra kötelezettek köre.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzése kiemelt jelentőségű, a gyakran nemzetközi méreteket öltő ilyen tevékenységek miatt szükséges az egységes, nemzetközi szinten történő fellépés. Ezt Magyarországon a Pmt. szabályainak történő megfelelés biztosítja. A magyar hatóságok ennek megfelelően kiemelten kezelik a kérdést, amit az egyre gyakoribb megállapítások és bírságok is jeleznek.

Milliókba kerülhet a figyelmetlenség

A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogkörében eljárva nemrégiben az egyik legnagyobb hazai befektetési szolgáltatót 8,5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta, mivel a társaság nem tudta a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatos ügyfeleket, ügyleteket kiszűrni, illetve a gyanús tranzakciók bejelentésére is csak késve került sor az illetékes szervek felé. Egy másik ügyben egy bankcsoport három pénzügyi intézményével szemben a Magyar Nemzeti Bank összességében 29,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, szintén a Pmt. előírásainak megsértése miatt.

Október 31. is nagyon fontos határidő

Szintén jelentős számú vállalatot érintenek a Pmt. legutóbbi módosításainak hatásai. A törvény értelmében 2019. június 26-án telt volna le egy kétéves átmeneti időszak, amely alatt az egyes szolgáltatóknak a Pmt. hatálybalépését megelőzően létesített üzleti kapcsolatok esetén el kellett végezniük a törvény szerinti átvilágítási intézkedéseket. „Ezt a határidőt az Országgyűlés a nyár folyamán 2019. október 31-re módosította, több időt biztosítva ezzel az ügyfél-átvilágítási eljárások lefolytatására. Amennyiben azonban eddig a dátumig nem történik meg az ügyfél-átvilágítás, akkor az adott szolgáltató köteles az egyes ügyleti megbízások teljesítését megtagadni” – mondta dr. Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédje

Még több ellenőrzés várható

Az utóbbi hónapokban több olyan MNB ajánlás is megjelent, amelyeket a felügyelt intézményeknek ajánlott beépíteni mindennapos gyakorlatukba, hogy a törvényi megfeleléssel kapcsolatos bírság kockázatát minimalizálhassák – ezekre külön figyelmet kell fordítani. A folyamat azonban folytatódik: „2020 januárjában várható az Európai Bankhatóság felügyeletek közötti pénzmosás ellenes tevékenység összehangolására vonatkozó irányelv megjelenése, ezt követően pedig még több ellenőrzésre lehet számítani” – tette hozzá dr. Herce Zoltán, a Deloitte Legal ügyvédje.

Érdemes tehát szakértők segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó gazdasági szereplők maradéktalanul meg tudjanak felelni a jogszabály előírásainak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS