Pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás: újabb bírságok és még több ellenőrzés

2019. 10. 17., 14:15

Az utóbbi időben egyre több bírságot szabott ki a hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény miatt. Ennek legutóbbi módosításai is jelentős számú vállalatot érintenek, de jövő januárban egy új irányelv is megjelenik, melyet követően még több ellenőrzésre lehet számítani.

Számos gazdasági szereplőre ró terhet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szigorú jogszabályi feltételeinek teljesítése. Elsősorban a pénzügyi ágazat és az ingatlanszektor szereplői érintettek leginkább, de közeljövőben átültetésre kerülő AML 5 irányelv (5th directive on anti-money laundering, ötödik pénzmosás elleni irányelv) rendelkezései miatt fokozatosan bővül a Pmt. szerinti átvilágításra kötelezettek köre.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzése kiemelt jelentőségű, a gyakran nemzetközi méreteket öltő ilyen tevékenységek miatt szükséges az egységes, nemzetközi szinten történő fellépés. Ezt Magyarországon a Pmt. szabályainak történő megfelelés biztosítja. A magyar hatóságok ennek megfelelően kiemelten kezelik a kérdést, amit az egyre gyakoribb megállapítások és bírságok is jeleznek.

Milliókba kerülhet a figyelmetlenség

A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogkörében eljárva nemrégiben az egyik legnagyobb hazai befektetési szolgáltatót 8,5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta, mivel a társaság nem tudta a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatos ügyfeleket, ügyleteket kiszűrni, illetve a gyanús tranzakciók bejelentésére is csak késve került sor az illetékes szervek felé. Egy másik ügyben egy bankcsoport három pénzügyi intézményével szemben a Magyar Nemzeti Bank összességében 29,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, szintén a Pmt. előírásainak megsértése miatt.

Október 31. is nagyon fontos határidő

Szintén jelentős számú vállalatot érintenek a Pmt. legutóbbi módosításainak hatásai. A törvény értelmében 2019. június 26-án telt volna le egy kétéves átmeneti időszak, amely alatt az egyes szolgáltatóknak a Pmt. hatálybalépését megelőzően létesített üzleti kapcsolatok esetén el kellett végezniük a törvény szerinti átvilágítási intézkedéseket. „Ezt a határidőt az Országgyűlés a nyár folyamán 2019. október 31-re módosította, több időt biztosítva ezzel az ügyfél-átvilágítási eljárások lefolytatására. Amennyiben azonban eddig a dátumig nem történik meg az ügyfél-átvilágítás, akkor az adott szolgáltató köteles az egyes ügyleti megbízások teljesítését megtagadni” – mondta dr. Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédje

Még több ellenőrzés várható

Az utóbbi hónapokban több olyan MNB ajánlás is megjelent, amelyeket a felügyelt intézményeknek ajánlott beépíteni mindennapos gyakorlatukba, hogy a törvényi megfeleléssel kapcsolatos bírság kockázatát minimalizálhassák – ezekre külön figyelmet kell fordítani. A folyamat azonban folytatódik: „2020 januárjában várható az Európai Bankhatóság felügyeletek közötti pénzmosás ellenes tevékenység összehangolására vonatkozó irányelv megjelenése, ezt követően pedig még több ellenőrzésre lehet számítani” – tette hozzá dr. Herce Zoltán, a Deloitte Legal ügyvédje.

Érdemes tehát szakértők segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó gazdasági szereplők maradéktalanul meg tudjanak felelni a jogszabály előírásainak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS