Negyedmillió adózónak kellene kiegészítenie az adóhatóság szja-tervezetét

2022. 03. 17., 10:44

A NAV által elkészített, március elejétől elérhető szja-bevallási tervezeteket mintegy negyedmillió magánszemélynek kell majd kiegészítenie olyan jövedelmekkel és fizetési kötelezettségekkel, amelyek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában. Különösen azoknak a gyereket nevelő szülőknek lehet érdemes mielőbb lépniük, akik – bár jogosultak – nem, vagy csak részben kapták meg az szja-visszatérítés összegét – hívta fel a figyelmet a Moore Hungary.

Az szja-tervezet kiegészítését minden évben meg kell tennie az őstermelőknek, az áfát fizető magánszemélyeknek, és a nem kisadózó egyéni vállalkozóknak. Egyre jelentősebb azok tábora is, akik – részben az elmúlt évek technológiai lehetőségeinek kihasználása révén – külföldről származó osztalék- és tőkejövedelmekben részesülnek. Nekik szintén ki kell egészíteniük a megajánlott adóbevallási tervezetet.

Esetükben az adóhatóság még nem biztos, hogy rendelkezik adatokkal, de a nemzetközi adatszolgáltatásnak köszönhetően az információk folyamatosan érkeznek a külföldi adóhatóságoktól. Ezek előbb, vagy utóbb feldolgozásra kerülnek így a magánszemély adózó ellenőrzésre számíthat, ha az említett jövedelmek nem szerepelnek az adóbevallásban.

„Nem szerepel továbbá a bevallási tervezetben a magánszemély, vagy külföldi jogi személy részére történő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, a külföldi megbízó által átutalt önálló, vagy nem önálló tevékenység ellenértéke, vagy például az önkéntes pénztár által jóváírt egyéb jövedelem összege sem, mert e tekintetben a pénztár nem minősül kifizetőnek” – hívta fel a figyelmet Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadó partnere.

Információ hiányában nem utalhatták ki azokat a külföldieket megillető visszatérítéseket sem, akik Magyarországon jogosultak ugyan kedvezményre, de nem igényeltek Magyarországon év közben családi kedvezményt, és a VISSZAADO nyomtatványt sem nyújtották be az adóhatósághoz.

Természetesen azok a magánszemély adózók is visszakaphatják az őket megillető kedvezményt, akik a kifizető hibás adatszolgáltatása következtében esetleg nem kapták meg a kedvezmény teljes összegét, vagy a kiutalt adó-visszatérítés összegével maradéktalanul nem értenek egyet. Továbbá akkor is felülvizsgálatra szorul a bevallás, ha év közben a magánszemély nem érvényesítette a családi adókedvezményt, illetve más kedvezményt, vagy érvényesített ugyan kedvezményt, de annak összege változik.

A szükséges adatokat ugyan legkésőbb május 20-áig kell pótolni, azonban visszaigénylés esetén nem érdemes az utolsó pillanatig várni, mivel a bevallás kiegészítését követő 30 napon belül az adóhatóság a jogszerű visszaigénylés összegét kiutalja a magánszemély részére. Még 30 napig sem kell várnia annak az adózónak, akinek a módosított bevallásában a 21SZJA-C lap 80. sor c) oszlopában 1 000 forint vagy azt meghaladó összeg van, feltéve, hogy a bevallás feldolgozásának nincs akadálya és nincs a magánszemélynek köztartozása, mivel a NAV soron kívül teljesíti ezt az utalást.

A NAV által készített bevallási tervezetek az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemély adózók számára az eszja.gov.hu oldalon érhetők el.

A bevallás kétféleképpen módosítható 2022. május 20-ig: 1) a NAV által készített adóbevallási tervezet kiegészítésével, vagy 2) a 2021-re vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás – 21SZJA-nyomtatvány – beküldésével. Ez utóbbira főleg akkor kerül sor, ha a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy rendelkezik ugyan, de többszöri próbálkozás ellenére sem tud belépni, mert a jelszót, sőt még a felhasználó nevét is elfelejtette. Ilyen esetben a jelszó személyesen is megújítható a NAV bármely központi ügyfélszolgálatán vagy bármelyik kormányablakban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS