A közelmúltban több változás is történt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szabályozásában, amelyeknek köszönhetően egyre több társaság alkalmazza ezt az ösztönző eszközt. A cafeteria rendszer átalakításával és a növekvő munkaerő-piaci nyomással előtérbe kerülhet az MRP szerepe a munkavállalók motiválásában és megtartásában.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Program lényegében egy ernyőszervezetet jelent, amit azért hoznak létre a vállalkozások, hogy azon keresztül értékpapír és/vagy készpénz juttatásokkal motiválják munkatársaikat, vezetőiket. Bár az MRP-t szabályozó törvény már évtizedes múltra tekint vissza, néhány éve átfogó módosítások történtek, tavaly ősszel pedig újabb fontos változásokat fogadott el az Országgyűlés.
Az elmúlt évek módosításainak eredményeként a korábbinál lényegesen rugalmasabb konstrukció jött létre, aminek köszönhetően az MRP sokkal jobban megfelel az üzleti környezet elvárásainak. Ez, és az a tény, hogy a szinte minden ágazatban egyre komolyabb kihívást jelentő munkaerőhiány új ösztönző eszközök keresésére készteti a vállalkozásokat, tovább növelheti ennek a megoldásnak a népszerűségét.
Az MRP struktúra egyik sajátossága, hogy az értékpapírjuttatás nem közvetlenül a munkavállalók számára történik, hanem egy erre a célra létrehozott szervezet irányába, ami önálló jogi személynek számít és amit az adott cégtől független személyek irányítanak. Ez lehetővé teszi, hogy tisztán motivációs eszköz legyen, az ezen keresztül jutalmazott munkavállalók ugyanis nem szereznek semmilyen kontrollt a vállalat felett.
Az MRP-n keresztül biztosított juttatásokat a gyakorlatban többnyire a társaság gazdasági teljesítményének növekedéséhez kötik, vagyis az üzleti beszámolókban szereplő valamely pénzügyi mutatóban kell előrelépést felmutatnia a konstrukciót választó társaságnak. A már tőzsdén lévő, vagy tőzsdei megjelenésre készülő társaságok esetében a részvényárfolyam, illetve a sikeres tőzsdei bevezetés is lehet a juttatás alapja. Az MRP adózási szempontból is előnyös konstrukció, mivel ebben az esetben a juttatások után csak SZJA-t kell fizetni, és a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különböző járulékterhek alól.
Arról, hogy az MRP-ben résztvevő munkavállalók milyen feltételek mellett szerezhetnek jövedelmet, az alapító – vagyis az adott vállalat – által kidolgozott javadalmazási politika rendelkezik. „Mivel a javadalmazási politika határozza meg, hogy kik, milyen feltételek mellett, mikor és milyen juttatásban részesülhetnek, nagyon fontos alaposan előkészíteni a dokumentumot és adózási, számviteli szempontból is megvizsgálni a helyzetet. Mivel egy ösztönző programról van szó, természetesen elengedhetetlen a HR-szempontokat is részletekbe menően átgondolni – hívta fel a figyelmet dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Azt tapasztaljuk, hogy a cafeteria rendszer átalakításával a cégek keresik az új juttatási formákat, amelyekkel motiválhatják és megtarthatják a munkavállalóikat. A jövőben ezért nőhet az MRP népszerűsége, amit segíthet az is, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően rugalmasabbá vált a konstrukció. Fontos azonban alaposan felmérni, hogy az adott társaság által elérni kívánt cél szempontjából az MRP, vagy esetleg más, a jogszabályok által biztosított lehetőség az optimális megoldás – tette hozzá dr. Kristóf Kitti, a Deloitte MRP szakértője.
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.