Mi védheti meg a családi vagyont?

2020. 02. 13., 16:45

A generációváltás minden vállalkozás számára kihívást jelent. Több faktor is veszélyezteti a hatékony működés biztosítását és fenntartását, ezek egyike a családi vállalkozások dinamikus működésének leállásához vezető vagyonfeldarabolódás. 2019 márciusától már két alternatív módszerrel is el lehet kerülni egy ilyen nemkívánatos eseményt. A már létező bizalmi vagyonkezelés mellett a tavaly bevezetett családi alapítványok széles körű elterjedése harminc évvel lemaradva követheti az osztrák sikertörténetet.

Hiánypótló intézkedés volt a hazai jogalkotó részéről a bizalmi vagyonkezelési szerződés 2014-es magyarországi bevezetése, hiszen korábban nem volt a magyar jogban olyan jogintézmény, amely a magánvagyonok védelmét és irányítását megfelelően biztosította volna. Ezt több éves szakmai vita és előkészítési folyamat előzte meg, amelynek egyik fő kérdése éppen az volt, hogy az alapvetően angolszász jogrendszerekre jellemző trustok, vagy a kontinentális jogrendszerekben elterjedt magánalapítványok, különösen a Lichtensteinben és Ausztriában elterjedt privatstiftungok mintájára alakítsák-e ki a hazai szabályozást. A vagyonkezelő alapítványokkal végül a jogalkotó Magyarországon is elérhetővé tette az alapítványok magáncélra történő létrehozatalát és működtetését. Ezzel 2019 márciusától a két jogintézménnyel alternatív módon biztosítható több generáción keresztül a családi és magánvagyonok hatékony védelme – áll a Deloitte 2019-es M&A – tranzakciós kitekintő vállalatértékesítési és felvásárlási összefoglalójában.

A bizalmi vagyonkezelés és a családi alapítványok célja

A bizalmi vagyonkezelési szerződést és a családi alapítványokat is jellemzően a tőkeerős vállalkozó magánszemélyek, családok vagyonának generációk közötti szétforgácsolódásától való védelme és hatékony működésének biztosítása, fenntartása érdekében hozzák létre. A két jogintézmény olyan rugalmas szabályozási kereteket biztosít, ami eltérést enged az egyébként kötött, rugalmatlan társasági, öröklési és házassági vagyonjogi szabályokhoz képest. Így biztosítható, hogy a vagyon felosztása helyett megtörténjen a kedvezményezettek méltányos kielégítése, mindez a jogi tulajdonlás és irányítás egységének megtartása mellett.

A két jogintézmény közös jellemzője, hogy a meghatározott vagyonelemek tulajdonjoga átszáll egy független vagyonkezelő személy részére. Ez a vagyonkezelő az alapító által meghatározott feltételek és korlátozások mellett kezeli a vagyont, az elérendő célok és kedvezményezettként megjelölt családtagok, társaságok és más személyek érdekében. Ennek eredményeként, jogszerű vagyonrendelés mellett sem az alapító, sem leszármazóinak hitelezői nem tarthatnak igényt az átruházott vagyonelemekre. A jogi és gazdasági tulajdon szétválasztása alkalmas lehet például fokozott üzleti kockázattal járó tevékenységek kockázatainak izolálására, vagy a már megszerzett vagyon (például ingatlanok, részesedések, befektetések vagy nagy értékű ingóságok) védelmének kialakítására is.

A vagyonkezelő alapítvány főbb jellemzői

A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel szemben a vagyonkezelő alapítvány egy olyan jogi személy, amelyet legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyonnal lehet létrehozni egy legalább öt fős vezető testület, a kuratórium irányítása mellett. Az alapítvány főtevékenysége a vagyonkezelés folytatása az alapszabályában meghatározott céloknak megfelelően. Ehhez a jogalkotó professzionális jogi és pénzügyi támogatást rendelt a jelentős vagyontömegek védelme érdekében. A vagyonkezelő alapítvánnyal szemben hangsúlyos fenntarthatósági követelményt is támasztott a jogalkotó: létrehozásánál kötelező jogi képviselet, könyvvizsgáló, illetve felügyelőbizottság kinevezése.

Ezen kívül létre kell hozni egy úgynevezett alapítványi vagyonellenőri tisztséget is, aki abban az esetben jelent többlet biztosítékot a megfelelő vagyonkezelés biztosítására, ha az alapító az őt megillető jogokat átadta az alapítványnak vagy a kuratóriumnak. A professzionális vagyonvédelmet hivatott biztosítani továbbá az is, hogy a vagyonkezelő alapítvány számára jól definiált befektetési szabályzatot kell kialakítani, amely az alapító okirat mellett meghatározza az alapítványi vagyon hasznosításának és gyarapításának kereteit.

A túlszabályozás veszélyes lehet a működésre

A szabályzatok kialakításkor fontos figyelembe venni a külföldi tapasztalatokat, amelyek alapján egyértelmű, hogy a belső szabályzatokon és előírásokon keresztül túlszabályozott környezet és a jellemzően körülményes és időigényes döntéshozatali mechanizmusok jelentős gazdasági gondokat okozhatnak.

Körültekintést igényel annak elkerülése, hogy ne váljon diszfunkcionálissá egy olyan vagyonvédelmi eszköz, amely egy dinamikusan működő családi vállalkozást hivatott összetett rendszerként védeni és gyarapítani generációkon át” – mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

Időtálóbb, biztosabb

Alapvető különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok között a kezelt vagyontömeg legkisebb mértékére vonatkozó előírás. Míg a bizalmi vagyonkezelésnél nincs ilyen rendelkezés, a  vagyonkezelő alapítványnál ez minimálisan 600 millió forint. Ezen kívül alapvető különbséget jelent, hogy míg a bizalmi vagyonkezelői konstrukció legfeljebb 50 évre hozható létre, addig a családi alapítványok jogi személyként időbeli korlátozás nélkül fennmaradhatnak. Szintén jelentős eltérés a két jogintézmény között, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződést a vagyonrendelő bármikor felmondhatja, míg az alapítványt az alapító nem szüntetheti meg, az csak a törvényben és alapító okiratban meghatározott esetekben szűnik meg.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés és a vagyonkezelő alapítványok hazai bevezetésével Magyarországon – megelőzve Közép-Európa más jogrendszereit – megnyílt a lehetőség a magánvagyonok hatékony védelmének és fennmaradásának biztosítására. Ezzel más országok többszáz éves gyakorlatának tapasztalatait beépítve két olyan eszközt is rendelkezésre bocsátott a hazai jogalkotó, amik nélkülözhetetlenek a Magyarországon különösen aktuális generációváltás sikeres megvalósításához. Emellett pedig az üzleti életben felmerülő gazdasági, jogi vagy pénzügyi kérdések számos aspektusára adhat rugalmas és hatékony választ, így felhasználására a hagyományos „family trust” funkció mellett szélesebb körben van lehetőség, a Deloitte szakértőinek tapasztalatai alapján.

Analógia az adózásban

A jogalkotó a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében már kimunkált és az utóbbi öt évben a gyakorlatban is bevált adózási keretrendszert megfelelően módosítva alkalmazta az új konstrukció eseteire, így biztosítva a kifizetések adósemlegességét. Erre tekintettel a vizsgált megoldások kifejezetten adóelőny elérésére nem alkalmasak, mindazonáltal a tőkejövedelmekre jellemző hazai és nemzetközi adózási kedvezményekkel megfelelően tudnak élni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-28 18:10:00
(Újra)Indul idén nyáron a 2021–2027-es uniós költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, megnyílhatnak több, a gazdasági szereplők által is nagyon várt operatív program felhívásai.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS