Kasza Tamás: Az internetre költözött a márkaépítés

2022. 02. 07., 13:43

Az online vásárlással automatizált lett a rendszer, a korábbinál jóval kevesebb értékesítőre van szükség. Kasza Tamás értékesítési szakértő szerint 2022-ben sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a márkaépítésre.

Az értékesítési piac már a koronavírus-járvány előtt elkezdett megváltozni, a pandémia okozta válsághelyzet viszont a legtöbb vásárlót az online térbe terelte, ami még inkább felerősítette ezt a trendet.

Kasza Tamás értékesítési szakértő egy példával említve arról beszélt, hogy ugyanaz történt most ebben a szegmensben, mint az első kávéautomaták megjelenését követően Magyarországon.

„A legtöbben sokáig nem merték bedobni a pénzt, mert tartottak attól, hogy a gép nem ad kávét, esetleg elromlik, vagy rossz az ital minősége. Csakhogy eljött az a pont, amikor megszokták az emberek az újat. Idővel a kávéautomaták termékei is javultak, és teret hódítottak maguknak az egész világon. Hasonló zajlik most a szemünk előtt, az online vásárlással automatizálták a rendszert, így sokkal kevesebb értékesítőre van szükség” – magyarázta.

Mint fogalmazott: azoknál a termékkategóriáknál, ahol az online felületen nem lehet eloszlatni a felmerülő kétségeket, félelmeket, továbbra is szükség lesz személyes értékesítőkre. Ugyanakkor már most is érezhető, hogy azok a cégek viszik el a vevőket, akiknek a legtöbb anyaga van fent az interneten, ezáltal érzi szakértőnek őket a vásárló.

Az árakban is megmutatkozik, ha nincs branding

Kasza Tamás szerint az emberek impulzus alapján hozzák meg a döntéseiket, többségében nem tudatosan vásárolnak, a legolcsóbbat akarják megvenni.

„Néhány etikátlan vállalat azzal próbálkozik, hogy az árajánlatban hazudik, a rejtett költségeket nem tüntetik fel, így az ügyfél számára később már nem lesz visszaút, ki kell fizetnie azokat is. A másik oldalon viszont, akik etikusan beletesznek mindent az ajánlatukba, végig nézik, ahogy az orruk elől viszik el a potenciális vásárlókat” – hívta fel a kettősségre a figyelmet az értékesítési szakértő.

Sokéves tapasztalata alapján azt tanácsolja a cégeknek, fordítsanak sokkal nagyobb figyelmet a márkaépítésre, hogy kialakuljon a márkahűség, a preferencia. Ha valaki a brandinggel nem tudja megindokolni a termék, szolgáltatás árát, egy bizonyos összeg felett nem fog költeni rá a vevő, inkább olcsóbb alternatíva után néz az interneten. Így minimális lesz a piaci árrés, pedig a megfelelő márkaépítéssel akár plusz 30 százalékos profitot is lehetne szerezni.

Mit tehetünk vevőként, hogy ne verjenek át?

A vásárlóknak azt üzente, hogy mindig nézzenek utána a közösségi médiában, milyen értékelések érkeztek az adott cégre és a kiválasztott termékre.

„Ahogy szállásfoglaláskor is összehasonlítjuk a véleményeket, úgy egy-egy használati tárgynál is megtehetjük ezt. Ha sok a vélemény, akkor a közösségi média jellemzően nem téved” – mondta Kasza Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS