Így igényelhetünk még kamatmentes hitelt felújításra

2019. 09. 11., 12:30

Most még megpályázható az a kamatmentes uniós hitel, amivel felújíthatjuk a házunk energetikai rendszerét. Aki már régóta gondolkodik a fűtés vagy a nyílászárók korszerűsítésén, annak itt a legjobb alkalom, hogy belevágjon! A lakossági pályázat keretei gyorsan fogynak, de most még meg lehet csípni a lehetőséget – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Vége felé közeleg az eddigi legnagyobb, lakossági energetikai fejlesztéseket támogató uniós program (GINOP-8.4.1/A-17, VEKOP-5.2.1-17), amely a lakóépületek energetikahatékonyságát hivatott javítani.

Még igényelhető az a kamatmentesen felvehető hitel, amit felhasználva elvégezhetünk egy sor régóta halasztott felújítási feladatot a házunk körül. Ilyen lehet a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, vagy épp a fűtésrendszer korszerűsítése, akár napelem, napkollektor, hőszivattyú telepítése is. Ha megújuló energiaforrásokra váltunk, nem csak a rezsit csökkenthetjük, de visszaszoríthatjuk a károsanyag-kibocsájtás ránk eső részét is.

A 2017. áprilisa óta futó program befejezéséhez közeledik: az óriási érdeklődés miatt apadnak az erre szánt pénzügyi források, ezért érdemes mihamarabb pályázni. Fontos hangsúlyozni, hogy habár kamat nincs, hitelről beszélünk – vissza nem térítendő támogatást a program nem biztosít, így erre nem éri meg várakoznunk.

Hogyan juthatunk hozzá a hitelhez?

Először is fontos, hogy a tervezett felújítás mindenképp a ház energetikai rendszerének átalakítását szolgálja, hiszen az uniós program célja a háztartások energetikai korszerűsítése. Egy tetőcsere például nem számítható ide – a fűtési rendszer cseréje viszont igen.

Szükséges továbbá 10 százalékos önrész is, amiről igazolnunk kell, hogy a felújítási munkálatokba forgattuk bele. A sikeres pályázathoz erősen ajánlott szakértőhöz fordulni és előminősítéssel kezdeni, így hamar kiderül, megfelelünk-e az alapvető feltételeknek.

Ha minden adott, megpályázható a hitel – azonban ennek is megvannak a buktatói, a beadást megelőző, és a nyerést követő időszakban is, hívja fel a figyelmet Magyar Tibor, a Gordius Solutions Tender Kft. szakmai vezetője. A cég jelenleg is több mint 1.500 energetikai pályázatot kezel a szóban forgó konstrukcióból, kiemelt partnere több MFB pontnak (aki az említett pályázati anyagokat befogadják) országszerte, és ők az elsők, akik a lakossági pályázatokra specializálódtak.

Az első körös előminősítéshez olyan pályázatíró céget érdemes keresni, akik ezt díjmentesen teszik, online formában, és szintén díjmentesen van lehetőség egy személyes tanácsadásra is abban az esetben ha pozitív eredménnyel zárul az előminősítés. Ebben a szakaszban merülnek fel a legfontosabb kérdések, aminek a megválaszolása nélkül nem igazán lehet felelőségteljes döntést hozni a pályázat beadását illetően.

Ha valaki úgy dönt, hogy inkább magának állítaná össze a pályázati anyagot, akkor is érdemes lehet részt venni egy díjmentes konzultáción, és igénybe venni a szakértői tanácsokat, mert sok későbbi kellemetlenségtől meg tudjuk kímélni magunkat.

„Fontos továbbá, hogy olyan pályázatíró szakembert válasszunk, aki ismeri a lakossági pályázati rendszert, komoly referenciái vannak ezen a területen, és széles kapcsolati tőkével is rendelkezik a további kivitelező szakemberek kiválasztásához. Az embereket sajnos könnyű megvezetni, így beleszaladhatnak akár túlárazásokba is, ezekkel főleg akkor találkozhatunk ha egy kivitelező cég vállalja a pályázat megírását, ingyenesen. Keressünk fel komoly pályázatíró céget, ahol már rendelkeznek tapasztalattal ezen a téren, különben több lesz a kárunk, mint a hasznunk” – figyelmeztet Magyar Tibor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS