Hogyan kerüljünk ki a rossz hírek spiráljából?

2021. 03. 30., 19:45

„Még nem lélegezhetünk fel” – írta a sajtó tavaly áprilisban. Aztán novemberben, idén januárban és márciusban is. A koronavírus-járvány kitörése óta mindenhonnan áradnak a negatív hírek, így nem csoda, ha egyre fáradtabbak vagyunk, a kiégés egyre több tünetét tapasztaljuk, amikor olvassuk őket. Pedig a választás a mi kezünkben van.

„Az ismétlődő negatív hírek befolyásolják a lelkiállapotunkat. Kilátástalanságot okoznak, az az érzésünk támad tőlük, hogy nincs kiút, nincsen fény az alagút végén. Feltehetjük a kérdést, hogy mi értelme egyáltalán élni?” – mondja Gergics Dániel kommunikációs tréner.

A szakember szerint a rossz hírek fogyasztása már csak azért is ártalmas, mert arra kondicionál bennünket, hogy csak a negatívat lássuk magunk körül - ez pedig már ténylegesen befolyásolja az életünket, körülményeinket, kapcsolatainkat.

Jó példa erre az a lány, aki a szakítása után mindenütt olyan autókat látott, mint amivel a volt barátja járt. A férfi ugyanakkor mindenütt a szemüveges lányokat vette észre, mint amilyen a barátnője volt.

„Ez természetesen azért történhetett meg, mert arra fókuszálunk a külvilágban is, ami éppen bennünk zajlik. Meg kell találnunk az egyensúlyt abban, hogy mit engedünk be. Az áldozatszerep sokaknak kényelmes, az emberek egy jelentős része szereti magát sajnáltatni. Pedig a legtöbbször van választásunk, és nem hivatkozhatunk arra, hogy a körülmények áldozatai lennénk” – vélekedik Gergics.

Átélhetőbbé tehetjük, hogy örömteli dolgok is történnek a világban

Mindez a hírekre is érvényes: könnyű amiatt panaszkodni, hogy ömlik ránk a világban történő rengeteg rossz dolog, de valójában mi döntjük el, hogy mit szeretnénk meglátni. Mit tehetünk, ha fontos számunkra a tájékozottság, de nem akarunk depresszióba zuhanni?

„Mérlegelnünk kell, mire tudunk hatással lenni a világban és mire nem. Ha meglátok egy szalagcímet, az első kérdésem mindig az: tudok-e hatással lenni erre? És vajon tudja-e a hétköznapjaimat befolyásolni, ha tudok erről? Fontos, hogy felismerjük, szükségünk van-e az adott információra, vagy csupán azt érjük el általa, hogy még jobban elkeseredünk” - mondja a szakember, aki régen maga is híradózott.

„Évekig olvastam a híreket tévében, rádióban, aztán máshová sodort az élet, de mindig is nagy szerelmem maradt a híradózás. Sosem éreztem magam komfortosan attól, hogy elsőként tőlem hallják meg a nézők a negatív híreket, viszont a szakma nagyon is hiányzik. Ezért indítottam el a Motiváló Híradót a YouTube-csatornámon. Hiszen most is vannak jó hírek a világban, csak kevesebb teret adunk nekik.”

A kéthetente, szombaton jelentkező adás éppen ezen igyekszik változtatni: olyan híreket gyűjt össze a világ minden tájáról, amelyek a mostani rosszhír-áradat közepette is pozitívak. A cél felpezsdíteni, motiválni, inspirálni az embereket, akik számára így átélhetőbbé válik, hogy örömteli dolgok is történnek a világban.

A múlt hétvégén megjelent, 10 perces adásban válogatott jó híreket hallhattunk: így például, hogy Oscar-jelölés közelébe került egy magyar rövidfilm, hogy 10 év múlva város épülhet a Marson, vagy hogy mentősnek öltözött gyerekek kísérték be a nagypapát az egri oltóközpontba.

Kiderül belőle az is, hogy az IKEA új szakácskönyvéből az ételhulladék hasznosításához kaphatunk tippeket, de azt is megtudhatjuk, hogyan érdemes angolt tanulnunk a karanténban oly gyakori sorozatnézés közben.

„Mások sikereiről és eredményeiről hallva a saját agyunkat is könnyebb arra programozni, hogy beengedjük a jót is. Hiszen aki a válságban meg tudja találni a lehetőséget, az fog nyertesként kijönni belőle” – zárja Gergics Dániel kommunikációs tréner.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS