Hogyan kerülhető el a leépítés?

2020. 04. 14., 16:00

Sok vállalat esetében, ahol a távmunka releváns alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat a PwC Magyarország HR tanácsadási szakértői.

Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR tanácsadó csapatának igazgatója szerint a mostani, váratlan gyorsasággal kialakult helyzetben egyidejűleg számos kihívással kell szembesülnie a HR területért felelős vezetőknek. Vannak munkáltatók, amelyek tudnak élni a távmunka lehetőségével, de sokan nem tehetik meg, hogy otthonról végezzék a feladataikat, ezért szinte minden szektorban jelentősen megváltozott a kereslet, vele együtt a munkaerő iránti igény és a létszámtervezés.

„Munkajogi, adózási és IT-kérdések kerültek a fókuszba, miközben át kellett alakítani a juttatások egy részét, a kommunikációt, a toborzási megoldásokat, vagy éppen a HR folyamatokat. A feladatok szerteágazóak, sokszor újszerűek és tagadhatatlanul gyorsan és egyszerre jelentkeztek. Ezeket gondoltuk át, és foglaltuk össze a szakértő kollégákkal a magyar piaci sajátosságok, itthoni aktualitások és törvényi keretek adta lehetőségek mentén. A kiadvány támpontokkal és ötletekkel segítheti a hazai vállalatokat” – mondja a PwC Magyarország szakértője.

Kritikus pont: a kommunikáció

A PwC szakértői szerint a HR-nek és a cégvezetőknek most még nagyobb szüksége van a megfelelő kommunikációs eszköztár bevetésére, hogy a megfelelő célcsoporthoz a megfelelő üzenetek jussanak el - mindez a leggyorsabb úton és a leghatékonyabb módon. Kiemelten fontos, hogy a kulcs-munkavállalók számára milyen megtartó eszközök alkalmazására van most szükség.

„A felsővezetői kommunikáció rendkívüli szenzitív terület ebben a nehéz időszakban is. A bizalom, a transzparencia és a kiszámítható vállalati működés most nem csak üres frázis, hanem nap mint nap követendő elv és magatartás. A szociális kötődést és annak hiányát is mindannyian másképp éljük meg. Napi praktikus tanácsokat fogalmazunk meg, olyanokat, amelyeket mi is rendszeresen gyakorlunk, hogy játékokkal, virtuális kávézással, fröccspéntekkel oldjuk az elszigeteltségből fakadó hiányokat” – teszi hozzá Bencze Róbert.

Munkavállalói élmény – Mi történik ezzel válság idején?

Akár a távoli munkavégzés során, akár az irodából, a gyárból, a munkavállalók érzései, élményei, újonnan felmerülő nehézségei jelentős mértékben befolyásolják a munkáltató iránt érzett elkötelezettséget. Extra erőforrások mozgósításával a munkáltató sokat nyerhet, ha továbbra is invesztál ezekbe a dolgozói érzésekbe, benyomásokba. Támogatóan lép fel, rugalmas megoldásokat keres, ösztönöz új lehetőségek kiaknázására.

A márkaüzenetek mögött sokszor a munkáltatói értékígéret is változik, hiszen a munkavállalók fokozottan igénylik most a biztonságot, melyet a munkáltató többféle módon kezelhet. A márkaüzeneteknek és a kommunikációnak e változásokat is le kell követnie, amely egyben jó alkalom, hogy a vállalat deklarált értékeit gyakorlati lépések sorozatára fordítsa - így például célszerű a belső és külső kommunikáció során is kiemelni, hogy a vállalat hogyan segíti munkavállalóit a mostani válsághelyzetben.

Fejlesztés

A PwC szakértői azt tanácsolják, hogy a szervezetek használják ki jól az esetlegesen felszabadult kapacitásokat, és képezzék, ösztönözzék a munkatársakat olyan tudás és képességek megszerzésére, amelyekre eddig esetleg idő hiányában nem volt lehetőség vagy ez az új helyzet hívja életre az erre irányuló igényt. Ezzel a munkáltató hosszú távon előnyt kovácsolhat, hiszen naprakész tudással és felkészülten tudnak válaszolni – illetve majd visszatérni a „normál” kerékvágásba – a munkatársak egy-egy belső vagy külső ügyféligény felmerülése esetén.

Költségoptimalizációs lépések okosan

Számos nagyvállalat esetében szinte berobbant az igény a költségek optimalizálására, különösen a szolgáltatást végző cégeknél, ahol a munkavállalók bér- és béren kívüli juttatásainak költsége tetemes mértéket emészt fel a cég működési költségeiből. Más profilú vagy iparághoz tartozó cégek számára is aktuálissá válik egy javadalmazási stratégia átgondolása.

„Indokolt lehet egy olyan saját, átfogó javadalmazási stratégia implementálása, amellyel a cégek képessé válnak a tágan értelmezett valamennyi juttatást figyelembe venni és együttesen kezelni. Ezzel a megközelítéssel, és egy belső, interaktív párbeszéd - például online felmérés - kezdeményezésével lehetségessé válik a juttatási rendszer optimalizálása. Mindez adatalapon, a munkatársak bevonásával és elkötelezésével, a meglévő juttatási elemek részbeni újrakommunikálásával - az eredmény egy költséghatékonyabb rendszer kialakulása. Ezáltal a munkavállalók valóban azt kapják, amire igényük van, és a munkavállalói élmény is emelkedik” – mondja Örkényi Zoltán, a PwC Magyarország HR tanácsadó csapatának menedzsere.

Ha nincs más megoldás, mint az elbocsátás…

A PwC szakértői aláhúzzák: amennyiben a munkáltató már minden követ megmozgatott, és arra jut, hogy a létszámcsökkentésen kívül nincs más megoldás, ezt is tudja gondoskodó és emberséges módon lebonyolítani. Létezik olyan támogató eszköz, amely mentális és gyakorlatias tanácsok ötvözetével segít a munkavállalók számára ezt a krízishelyzetet kezelni, és mielőbb új munkát találni. Ezáltal megőrizve a vállalat munkaerőpiacon betöltött jó hírnevét.

„A szűken értelmezett HR-területen kívül, összefoglalónk a belső-külső kommunikációra, adózásra, munkajogi és munkáltatói márkaüzenetekre egyaránt kitér, és javaslatokat fogalmaz meg. Ezeknek az ajánlásoknak jó része arra is irányul, hogy a döntéshozók fejében ne a leépítés legyen az első gondolat, hanem az alternatív lehetőséget is megfontoljanak” – teszi hozzá Örkényi Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS