Mi, emberek már egyre nehezebbnek érezzük a veszélyhelyzettel járó terheket. Persze igyekszünk, kitartunk, és sokan pozitívan állnak az új kihívások elé. De mi történik a házi kedvencekkel? Mire érdemes felkészülni a házi kedvencek esetén? Mit kell tudni a háziállatokkal kapcsolatos jogszabályi előírásokról a veszélyhelyzetben? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Az állatok a törvény védelme alatt állnak
Az állatok védelméről és kíméletéről külön jogszabály rendelkezik. A törvényi előírások az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében születtek annak tudatában, hogy „az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége”.
A törvény célul tűzte ki, hogy az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében növelje az emberek felelősségtudatát. Az állatok védelmének alapvető szabályait találjuk meg a jogszabályban – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd,
Ki felel a megfelelő tartásért?
Az, hogy a házi kedvencek tartása megfelelő körülmények között történjen, az állattartó felelős.
Állattartónak minősül az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot gondozza, felügyeli.
Melyek az állattartó főbb kötelezettségei a veszélyhelyzet alatt?
Alapvetően elmondhatjuk, hogy a gazdiknak a veszélyhelyzet alatt is megfelelően kell gondoskodniuk a házi kedvencekről. A törvény által előírt kötelezettségek közül most elsősorban azokra hívjuk fel a figyelmet, melyek a jelenlegi körülmények között nagyobb kihívást jelenthetnek.
A veszélyhelyzet alatt, sőt egy esetleges karantén idején is:
Vannak különleges veszélyhelyzeti rendelkezések a háziállatokkal kapcsolatban?
A veszélyhelyzet esetén úgynevezett különleges jogrend van életben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden addigi szabály kötelezően megváltozik. Vannak olyan törvényi, jogszabályi rendelkezések, melyek helyett átmenetileg új szabályokat kell követni. Sok előírás azonban a különleges helyzetben is tovább él és alkalmazandó.
A veszélyhelyzetben eddig született különleges rendelkezések között a kijárási korlátozás, illetve az esetleges karantén szabályai érintik a házi kedvenceket.
Hogyan érinti a kijárási korlátozás a háziállatokat?
A kijárási korlátozás alatt is van lehetőség a házi kedvencek törvényben előírt mozgásigényének biztosítására. Sőt, ez nem csupán lehetőség, de az állatvédelmi törvény alapján továbbra sem hanyagolható el.
A kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet értelmében a lakóhely, tartózkodási hely, magánlakás elhagyására a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. A rendelet kifejezetten tartalmazza, hogy ilyen alapos indok „az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása”.
Mi a teendő a háziállatokkal karantén idején?
Ha a kisállat gazdája karanténba kerül, akkor is gondoskodni kell az állat megfelelő ellátásáról.
A hatósági házi karantén szabályait be kell tartani. Mindig az aktuális szabályoknak megfelelően kell a kis kedvencről is gondoskodni. A hatósági házi karantén esetén a személyek részére nem engedélyezett, hogy a lakást elhagyják, így nyilván sétáltatni sem tudják az állatot. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben mi a teendő a háziállatokkal? Az állat elhagyhatja a karantén alatt lévő lakást, vagyis a szomszéd, a barátok elvihetik sétálni?
A NÉBIH 2020. április 7-én frissített tájékoztatójában (melyet egyébként a Nemzeti Népegészségügyi Központ, azaz az NNK is átvett a honlapján) a következőt olvashatjuk:
„Miután a házi karanténból személyek nem, vagy csak korlátozottan mozdulhatnak ki, az esetleges sétáltatás lehetőségét előre egyeztessük barátokkal, ismerősökkel, természetesen a mindenkori járványügyi szabályok betartása mellett.”
Az tehát, hogy az állat kiengedhető-e a karantén alatt lévő lakásból, majd a sétáltatás után vissza lehet-e vinni a lakásba, nem derül ki egyértelműen. Erre vonatkozóan azonban nem találtam meg az egyértelmű választ, hiszen mindez az aktuális járványügyi szabálytól függ.
Mi lesz a háziállatokkal, ha a gazdi kórházba kerül?
Kórházi karantén esetére a hatóság azt javasolja, hogy az állattartók előre egyeztessenek családtagokkal, szomszédokkal, barátokkal, hogy tudnak-e majd ilyen helyzetben segíteni. „Az ellátás történhet akár az állat tartási helyén – amennyiben ezt a járványügyi előírások lehetővé teszik – vagy a segítő személy lakhelyén, környezetében.”
„Ha az egyedül maradt házi kedvenc ellátását az eredeti tartási helyül szolgáló lakásban oldják meg, az első belépést követően a lakást ajánlott alaposan fertőtleníteni és átszellőztetni, illetve az állatokat lehetőség szerint samponnal megfürdetni. Ekkor maszk és gumikesztyű viselése ajánlott. Ezt követően a továbbiakban már nem szükséges a belépéshez védőfelszerelés használata.”
Szükség esetén segítségért a helyi önkormányzatokhoz lehet fordulni.
Abban az esetben, ha az egyedül maradt házi kedvencet el kell hozni egy koronavírussal fertőzött lakásból, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által hivatalosan ajánlott eljárás a következő.
Az ingatlan területére védőfelszerelésben (egyszer használatos gumikesztyű és maszk) ajánlott belépni. Onnan kizárólag az érintett állatot lehet elhozni, eledelét, táljait, fekvőhelyét, játékait, stb. a helyszínen kell hagyni. Az ingatlant a legrövidebb időn belül el kell hagyni, majd a gumikesztyű levételét követően ajánlott kézfertőtlenítést végezni. Az állat szállítása után a gépjárművet is ajánlott fertőtleníteni. Az állatot gumikesztyű és szájmaszk használata mellett alaposan meg kell fürdetni.
„Tekintettel arra, hogy jelen tudásunk szerint a társállatok nem fertőződnek meg az új koronavírussal, továbbá nem válnak az ember számára fertőzőforrássá, így fertőtlenítésükre, illetve karanténba helyezésükre nincs szükség. Jelenlegi hiányos ismereteink miatt javasoljuk azonban ezen állatok gondozásánál a higiéniai előírások fokozott betartását, valamint az állatok egészségi állapotának folyamatos monitorozását” – hívja fel tájékoztatójában a figyelmet az NNK.
Vigyázzunk magunkra és kedvenceinkre is!
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
