Elmoshatja a környezetszennyező vállatok nyereségét a klímaváltozás

2021. 10. 13., 21:15

Elpárologhat a légszennyező magyarországi vállalkozások profitja a szén-dioxid-kvóták megállíthatatlannak tűnő áremelkedése miatt – hívja fel a figyelmet az EY. A fenntartható működéshez kulcsfontosságú, hogy a cégek a megfelelő fejlesztésekkel mielőbb átálljanak a környezetbarát működésre. A szintlépéshez Magyarországon számos támogatás és adókedvezmény is igénybe vehető, amivel látványos költségcsökkentés érhető el.

Töretlenül drágulnak a szén-dioxid-kvóták Európában, amelynek árfolyama az év eleje óta 80 százalékkal, több mint 60 euró / tonnára emelkedett. A növekedés egyik oka, hogy az Európai Unió szigorít a károsanyag-kibocsátási céljain, és 2030-ra a korábban tervezett 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.  

„A szárnyaló kvóta árak a kevésbé fenntartható működésű magyar vállalkozások nyereségét is hátrányosan érinthetik, így minél gyorsabban érdemes áttérniük a környezetbarát technológiák alkalmazására. Az átálláshoz számos adókedvezmény és állami ösztönző áll a hazai piaci szereplők rendelkezésre, amelyek optimális felhasználása érezhető költségcsökkentést eredményez” – hangsúlyozta Kocsis Zsolt, az EY adópartnere.

Támogatások a környezetvédelmi- és energiahatékonysági beruházásokhoz

A klímabarát megoldások bevezetéséért biztosít támogatást a fejlesztési adókedvezmény, ami a legalább 100 millió forint jelenértékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén akár a társasági adó 80 százalékáig is érvényesíthető. Az energiahatékonyság növelését célzó beruházásoknál pedig a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó 70 százalékáig adókedvezmény vehető igénybe a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben. A maximum 15 millió euró összegű energiahatékonysági adókedvezménynél a nagyvállalatok számára a támogatási intenzitás legfeljebb 45 százalék, a középvállalkozásoknál 55 százalék, míg a kisvállalatoknál ez akár a 65 százalékot is elérheti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS