Elektronikus ügyintézés: öt hasznos tudnivaló

2019. 12. 11., 10:59

Az adózók számos kihívással szembesülnek az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartás során: határidőket késnek le, hibásan vagy hiányosan adják be jogorvoslati kérelmeiket. A Deloitte Legal ügyvédjei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a sikeres elektronikus ügyintézéshez.

1. Az is lehet elektronikus ügyintézésre kötelezett, aki nem tud róla

Sokan azok közül, akik az általános szabályok szerint nem kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra nem tudják, hogy ha kérelmüket elektronikusan nyújtják be, akkor az adóhatóság a továbbiakban már elektronikusan fog velük kapcsolatot tartani. Ezért rájuk is vonatkoznak a szigorú szabályok. Sőt, ha az adózónak olyan meghatalmazottja van, aki elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az adóhatóság akkor is elektronikus úton fog kommunikálni az adózóval, ha egyébként ő nem is lenne erre köteles.

2. Az elektronikus aláírástól érdemes számolni a határidőket

A kézbesítendő hivatalos iratokat az adóhatóság párhuzamosan küldi meg az adózónak és az adózó valemennyi bejelentett állandó képviselőjének. A hivatalos irat kézbesítésével meginduló határidőket az irat első megnyitásától kell számolni. A legtöbb vállalkozásnak már annak a nyomonkövetése is nehézséget okoz, hogy a cégkapun ki és mikor nyitott meg egy bizonyos iratot. Annak követése pedig szinte képtelenség, hogy a bejelentett képviselők mit és mikor nyitottak meg.

„Egy közelmúltbeli esetben a Kúria kimondta, hogy az ügyvéd nem hivatkozhat arra, hogy azért késte le a perindítási határidőt, mert nem tudott róla, hogy az ügyfele az adóhatósági iratot egy nappal korábban már átvette. A legbiztonságosabb az adóhatósági irat digitális aláírásán szereplő dátumtól számolni a határidőket, mert így nem érheti meglepetés a vállalkozást” – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

3. Lehet mentesülni a hátrányos következmények alól

Érdemes észben tartani, hogy a határidőkbe nem számítanak bele azok a napok, amely során legalább négy órán át fennálló üzemszünet állt fenn. Az üzemzavarok időpontjairól (pl. ePapír felület) hivatalos tájékoztatást a https://magyarorszag.hu/uzemeltetesiinfo oldalon lehet elérni. Itt a múltbeli üzemzavarok miatt igazolást is lehet igényelni, amellyel az adózók bizonyítani tudják, hogy külső körülmények miatt nem tudtak szabályosan eljárni az elektronikus ügyintézés során. A NAV üzemszünetekről (pl. Online Számla, EKÁER) ezen az oldalon lehet tájékozódni.

4. A scannelés nem elég

Számos esetben merül fel az a probléma, hogy a külföldi vezető tisztégviselővel rendelkező társaság nem tudja bejelenteni a meghatalmazottját az adóhatóság felé, mivel a külföldi vezető tisztségviselő nem tudja elektronikusan aláírni az iratokat. A meghatalmazás scannelése ugyanis nem elegendő az elektronikus ügyintézés során, a papíralapú iratok elektronikus felhasználásakor szigorú szabályoknak kell megfelelni, amelyet az elektornikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok tartalmaznak.

„Ha az adózók könnyelműen kezelik a papíralapú iratokat (pl. szerződések, számlák, nyilatkozatok) és azoknak csak a scannelt formáit tartják meg, akkor az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak sem tudnak eleget tenni, hiszen a scannelés önmagában ebben az esetben sem elegendő. Még nagyobb kockázatot jelenthet, ha a szabálytalanul digitalizált iratokat egy adóhatósági ellenőrzés során szeretnék felhasználni, különösen, ha az eredeti papíralapú irat már nem elérhető” – mondta dr. Takács Diána, a Deloitte Legal szakértője.

5. Mindenki hozzáfér a cég irataihoz

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a cégkapuhoz többen férnek hozzá (pl. a cég alkalmazottai, könyvelők, ügyvédek), akkor ezek a jogosultak a cégkapura érkezett összes iratot látják, nem csak a számukra releváns tartalmat. Erre megoldást tud jelenteni, ha a cégkapura érkező üzeneteket címkézik (pl. feladó, címzett, dokumentumtípus szerint) és beállítják, hogy az adott címkéjű dokumentumot melyik hozzáféréssel rendelkező láthatja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS