Egyre többet érnek a magyar sportolók a cégeknek

2019. 03. 12., 10:15

A világban egyre nagyobb üzlet a sport, mind a sportolók mind a vállalatok számára. Magyarországon eddig is népszerű volt a csapatsportok támogatása, de már egy-egy sportolóval is sokan működnek együtt: a kkv szektor számára ebben (is) látják a jövőt.

Mindenhol márkanevekkel találkozhatunk: mezek, óriásplakátok, tévéreklámok, influenszerek hirdetik a cégeket. Valamivel ki kell tűnni a sokaságból, amire jó lehetőséget ad a sport a vállalatok számára.

A sportolók jelen vannak a médiában, rengeteg követőjük van az interneten, emellett  hitelesek a klasszikus hirdetésekben is. Ezt sok cég ismeri fel: már a kis- és középvállalkozások is nagy számban használják őket marketing célokra.

„Vitathatatlan, hogy a csapatsportok messzemenőkig vonzóbbak a nagy támogatók szemében, de egyre több kisvállalkozás alakít ki egyéni sportolókkal együttműködést. Ennek oka, hogy kedvezőbb feltételekkel tudnak üzletelni, személyesebbek az általuk közölt üzenetek, és véleményvezérekként is erősebbek. Találkoztam olyan vállalkozóval is, aki csupán a sport szeretete miatt dolgozott együtt egy élsportolóval, ezzel is támogatva az ő pályafutását” – mondja ifj. Tóth György.

A CareerSport Management alapítója szerint „az együttműködés akkor jó, ha mindkét fél megtalálja a számítását. Legyen ez gazdasági, népszerűségi vagy akár szimpátia alapú számítás, ha a vállalkozás eléri a kívánt eredményt, a sportoló pályafutása vagy mindennapjai pedig könnyebbé válnak akkor lesz win-win szituáció”.

Edző mellett menedzserre is szükség van

A szakember szerint a kkv szektor és az élsportolók együttműködését pont a szervezetek mérete teszi nehézkessé. Mint mondja: az edzők és a sportolók többnyire nem üzletemberek, akik beszélnék a vállalkozók nyelvét.

„Egy sportolónak a napi két vagy több óra edzés mellett nem kellene, hogy reklámszerződésekről tárgyaljon. Ha konstruktívan, sokat ötletelve azon dolgozunk mi menedzserek, hogy ugyan a sportoló érdekeit képviselve mégis megfelelő szolgáltatási csomagot adjunk a vállalkozónak, akkor a kkv is megnyerhető. Ez a szakma itthon alapjában véve még nem azon a polcon van, mint ahol lennie kellene. Fontos és felelősségteljes szerep hárul ránk, mert nagyban rajtunk múlik, hogy milyen egy sportoló megítélése. Sajnos itthon nem általános jelenség az, hogy menedzsered van, nem úgy mint nyugaton ahol évtizedek óta nagy becsben tartott szerep a sportolók életében” – állítja a szakértő.

„Vannak olyan egyéni sportolók akikről ezt a terhet az edző vagy a menedzser meg próbálja levenni. Intézi a sporttal kapcsolatos dolgokat, koordinálni próbálja a megjelenéseket, valamint próbálja aktívan tartani a kapcsolatot a támogatókkal. Akinek flottul megy, az előtt le a kalappal, de azt látom, hogy egy vállalkozó szemében az edző az edző, a sportoló az sportoló – és nem üzleti partner. Sokan úgy érzik, hogy hatékonyan megy, de szerintem az esetek többsége lehetne hatékonyabb is” - nyilatkozta ifj. Tóth György.

A CareerSport Management alapítója fontosnak tartja, hogy a magyar sportba olyan új szellemiséget hozzon, ami a személyes kapcsolatokra alapoz és nem a nyereség hajkurászására.

„Büszke vagyok arra, hogy minden sportolómnál sikerült a támogatói szerződéseket meghosszabbítani, ami egy jó visszaigazolása a munkámnak és annak, hogy ami értékrendet képviselek, annak van létjogosultsága. Fontos lenne, hogy mindenki hosszútávban gondolkodjon, és ne a gyors meggazdagodást hajtsa” – tette hozzá ifj. Tóth György.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS